34738. lajstromszámú szabadalom • Szállítóberendezés

Megjelent 1906. évi január lió 15-én. MAGY. ^^ KIR. SZABADALMI H1VATAL SZABADALMI LEÍRÁS 34738. szám. V/f. OSZTÁLY. Szállítóberendezés. SUESS ADOLF GYÁRTULAJDONOS WITKOWITZBAN. Bejelentésének napja 1905 julius hó 15-ike. Elsőbbsége 1904 márczius 29-től kezdődik. Jelen találmány tárgyát szemcsés, poralakú vagy hasonló össze nem tapadó anyagok, mint pl. kövecs, kavics, homok, gabona, veteménymagvak, porlasztott cement, liszt, diószén, stb. számára való, szállítóberendezés képezi. Ezen berendezés az anyagot vízszintes vagy mérsékelten emelkedő, íII-eső irányban szállítja. A berendezés nagy egyszerűsége, könnyű és olcsó előáliíthatósága, kis erőszükséglete, aránylag kis méretek melletti igen nagy munkabírása és biztos működése által tiinik ki. E berendezés e mellett lehetővé teszi, hogy a szállítási távolságot gyorsan és könnyen megváltoztathassuk. A szállítás maga egy minden oldalról zárt tartányban történik, úgy hogy anyagveszteséget, valamint például kenőanyag által bepiszkítást tökéletesen elkerülünk. A szállítóberendezés egy sokszögű, czélszerűen négyszögletes keresztmetszettel bíró csőből áll, melynek oldalfelületein vezetékek vannak elrendezve, melyek nem terjednek az oldalfölületek széléig. Ezen az oldalfölületekhez képest körülbelül 90° alatt és a cső hossztengelyéhez képest 45° alatt (emelkedő szállításnál meredekebben, eső szállításnál kisebb hajlással) elrendezett vezetékek által az üreg sarkaiban a cső egész hosszában végigterjedő szakaszok képeztetnek, melyek a vezetékek közötti hézagokon át a szomszédos sarkokban kiképezett szakaszokkal vannak összekötve. Ha már most a laza anyagot a csőbe helyezzük és a csövet hossztengelye körül-^^-fokkal elforgatjuk (mi mellett (n) a eső oldalszámát jelenti), akkor az anyag a vezetékek hosszában és a most függélyes helyzetbe kerülő oldalfölület mentén a következő sarok szakaszába kerül, hogy a csőnek to-360 vábbi — fokkal való elforgatásánál hasonló módon a következő sarokba essék és így tovább. E mellett a laza anyag a vezetékek hajlása folytán a kevezetés helyétől mindig jobban eltávolodik, míg végül a kibocsátáshoz kerül. Ha a csőbe több anyagot vezetünk be. mint a mennyi a vezetékek között, illetve a sarkok mentén ez üregekben elfér, akkor az anyagfölösleg a cső forgásánál a szállítás irányában a vezetékek között előrehaladó anyagalátéten mozog tova. Ez lehetővé teszi, hogy a csőnek körülbelül fél belvilágát kihasználhassuk, úg;y hogy aránylag kis csövekkel sok anyagot szállíthatunk. Minthogy az anyag önsúlya folytán mo-