34727. lajstromszámú szabadalom • Elektromos vonatbiztosító berendezés

Megjelent 19Q6. évi január hó 11-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI 111VATAL SZABADALMI LEÍRÁS 34727. szám. V/a/2. OSZTÁLY. Elektromos vonatbiztosító berendezés. SCHOLZ KARL TECHNIKUS ÉGER/M LIEBAUTHALBAN. Bejelentésének napja 1905 junius hó 3-ika. Elsőbbsége 1904 április 30-tól kezdődik. Ismeretes tény, hogy a csekély hullám­hosszaságú fénysugarak, különösen az ibo­lyán túli fénysugarak azon tulajdonsággal bírnak, hogy elektromos töltéseket képesek kiváltani. Ha pl. egy működésben levő in­duktor golyóalakú elektródáit annyira szét­húzzuk, hogy az elektródák közötti feszült­ségkülönbség már nem elegendő arra, hogy az elektródák között szikrakisülés létesül­jön, és ha inost a szikraközre ibolyántúli fénysugarakat bocsátunk, akkor a szikraki­sülés a megnövekedett szikraköz daczára újból megindul és addig tart, míg a szikra­közt és az elektródákat ibolyántúli sugarak érik. Ezen Hertz által fölfödözött tünemény jelen találmány értelmében, az egymással szemben vagy egymás után haladó vonatok jelzésére oly módon használtatik föl, hogy minden vonat, elől és hátul, egy-egy kö­rülbelül 300 m.-re hatékonyan sugárzó elektromos ívlámpával és egy induktorral összeköttetésben álló szikraközzel szerelte­tik föl, melyet a szembe vagy hátulról kö­zeledő vonat ívlámpájának sugárkévéje ta­lál, míg a szikrakisülés ismert módon re­laisket hoz működésbe, melyek viszont a gőzsíp, fékemelő stb. működtetésére szolgáló munkaáramokat zárhatják. Az 1. ábra (1) vonalai két mozdony hom­lokoldalait tüntetik föl; mindegyik mozdo­nyon egy kis (2) dinamó van elrendezve, mely a (3) ívlámpát táplálja, míg ennek fénysugarai homorú tükrök vagy hegyi­kristály lencsék vagy ezen kétféle eszköz kombinácziója által, lehetőleg gyöngén kon­vergáló kéve alakjában vízszintes irányban előre vettétnek. Az ívlámpák fölött mind­egyik mozdonyon egy-egy sugárfölfogó van elrendezve, mely egy megfelelő fokig rit­kított levegővel vagy ritkított gázzal töltött (4) üvegtokból áll, mely elől a hatékony sugarak bebocsátására szolgáló ablakot ké­pező (5) egyenes kvarczlemezzel van el­zárva. A (4) tokba két átellenes pontban két platinabádoggal bevont (6) és (7) elek­tróda van beolvasztva, melyek körülbelül 10—15 mm. távolságban állnak egymástól. A (6) elektróda gömbalakú, míg a másik (7) elektróda kis köralakú tárcsát alkot, melynek síkja körülbelül 45° alatt hajlik a vízszinteshez, úgy hogy az (5) kvarczabla­kon belépő vízszintes sugárkúp a tárcsát 45° szög alatt találja. Az elektródák előtt elrendezett (8) hegyikristály lencse a belépő sugarakat konvergálja, úgy hogy a sugarak a lejtős (7) síkelektródát kis ellipszisben metszik. A (6 7) elektródák ismert módon (9) induktor szekundér tekercsével állnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom