34555. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék tej és más folyadékok pasteurizálására

4 — megfelelő magas hőmérséklettel lép a pas­teurizátorba a (14) csövön át, a miáltal természetesen megtakarítást értünk el tü­zelőanyagban. De ugyanebből következik, hogy a már pasteurizált tej a kezelendő tej által való részleges lehűtés következté­ben kevesebb hűtőanyagot igényel. Az alkoholgőzök, melyek a pasteurizátort a (13) csövön át elhagyják a (17) tartályba ömlenek, a hol :a még nem pasteurizált tej által átjárt (20) csatornának külső falát föl­melegítik, e gőzök azután az (56) csövön keresztül az első (52) bura alatti (51) első csőbe jutnak, a legalsó (50) kamrában föl­emelkednek a második (51) csőbe, körülve­szik a második (52) burát, azután a máso­dik (50) kamrából hasonló módon a legfölső (50) kamrába jutnak és így tovább. Ezeket az (50) kamrákat azonban a (49) tartályba a (60) csövön befolyó víz hűti, oly módon, hogy a gőzök kondenzátorba való átömlé­sük mérvének arányában fokozott mérték­ben sűrűsödnek és mindegyik (50) kamra fenekén összegyűlnek, míg az (53) cső ál­tal meghatározott szinvonalat el nem érik, mikor is a legközelebbi alsó (50) kamrába lefolynak. A legalsó térből az alkohol a (16) csö­vön át ismét a (4) tartályba jut, a hol újra elpárolog és a tej fölhevítésére hasz­náltatik. A hűtésre fordított víz a (49) tar­tályt az (55) csövön át hagyja el. A működés megkezdésekor a készülékben lévő levegőt az (59) csövön át a (61) és (62) burába a (63) csőig visszahajtjuk, ké­sőbb a glicerinnel találkozik, melynek ma­gasabb a színvonala, mint a (13) cső alsó szájadéka és átvonul e folyadék, hogy vé­gül a (68) csövön át a (67) tartályba és a (70) csapon át a szabadba jusson. Ez a nívó­különbség azonban nem olyan nagy, hogy azon atmoszférikus nyomást jelentékenyen növelje, mely alatt az alkohol-gőzöknek ál­lamok kell. Ha már most a készülékben nyomáscsökkenés folytán az (59) csőbe szí­vás folytán levegő hatol be, akkor a glice­rin, mely a (64) tartályban van, részen­kint a (61) és a (62) burákban addig emel­kedik, míg a nyomáskiegyenlődés helyre­áll és a (63) csőbe szívott levegő kényte­len lesz mindenekelőtt az égetett mésszel töltött (67) tartályon átvonulni és ott ösz­szes nedvességét átadni. Ha szükségessé válnék az alkoholgőzök nyomását ismét az atmoszférikus nyomására hozni és e czélból a (64) tartályt a külső levegővel összekötni, ezt a (70) csap nyitá­sával el lehet érni és ez által a (67) tar­tály környezetéből a (64) tartályba levegő szívható. j Világos, hogy evvel a készülékkel tejen | kívül még más folyadékok is pasteurizálha­' tók és sterilizálhatok. Ez esetben egy oly folyadékot válasz­tunk, mint tiszta acetont, ethylalkoholt, vagy vizet, azon hőmérsékletnek megfele­| lőleg, melyet el akarunk érni. A folyadé­kok, vagy akár a tej 100 fok C. alatti föl­hevítésére maga a vízgőz is fölhasználható. Elég ehhez a készülék belsejében a már is­mert módon előre meghatározott részleges légritkított teret előállítani, oly módon, hogy a belső nyomás pl. egy 65 fokú fő­zési hőmérsékletnek felel meg. A készülék megszakításokkal is képes dolgozni, ha eset­leg csekélyebb folyadékmennyiség kezelésé­ről van szó, elégséges ehhez az (A) pasteu­rizátort a (B) rekuperátortól elkülöníteni és a folyadékot, pl. a tejet, a föntebb emlí­tett (30) csövön át közvetlenül a pasteu­rizátorba vezetni. Hasonló föltételek mellett a pasteurizá­tor lehűtésre is alkalmazható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás folyadékok pasteurizálására, il­letőleg sterilizálására, jellemezve az ál­tal, hogy a kezelendő folyadékokat olyan folyadékok telített gőzének melege ha­tásának tesszük ki, melyek a hő hatása és az atmoszférikus nyomás alatt bizo­nyos oiy hőfok mellett változnak át telí­tett gőzökké, mely hőfokot az illető ke­zelendő folyadék pasteurizálása, illető­leg sterilizálása épen megkíván. 2. Az 1. alatt igényelt eljárás alkalma­zása különösen tej pasteurizálására, jel­lemezve az által, hogy a tej atmoszfé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom