34550. lajstromszámú szabadalom • Közvetlen hatású szivattyú nyomás kiegyenlítéssel

— á közös dugattyúrúddal is alkalmazni, mint azt az 1—3. ábrán ábrázoltuk. A (24) kifuvatószeleppel ellátott és az (N) keresztfejen alkalmazott (M) kiegyenlítő­hengernek alsó részén egy (3) nyílás van kiképezve, melyen át állandóan jut be nyomófolyadék, úgy hogy az (0) dugattyú állandóan nyomás alatt van. A nyomó­folyadék bevezetésére a gépre szerelt vagy ettől független szivattyú vagy más beren­dezés is szolgálhat. Mint az a 4. ábrán látható, az (0) du­gattyúnak T-alakú (5 6) csatornája van, mely a dugattyú munkát végző oloala felé állandóan nyitva áll, de melyet másik olda­lán a belső hengerfal a lökete legnagyobb részén zárva tart. Mikor azonban a fölfelé mozgó dugattyú lökete egy bizonyos pont­jába elérkezett, a csatorna (6) vége a hen­geríúrat fölső éle fölé emelkedik, tehát ki­nyílik, úgy hogy a hengernek a dugattyú fölött és alatt levő kamrája közlekedni kezd. Lehetne a dugattyú csatornája helyett a 6. ábra szerint a hengert egy külső (25) megkerülőcsővel is fölszerelni, melybe egy (26) szelep van bekapcsolva. A (7) nyílást, melyen át a (25) cső a dugattyú munka­oldalán a henger belsejével közlekedik, a dugattyú nyitja és zárja, míg a (25) cső másik torkolata állandóan nyitva van. A (26) szelep csakis a (25) csövön átfolyó folyadékmennyiség szabályozására szolgál. A 7. ábra szerint magában a dugattyúban is lehet egy (8) szelepet elrendezni, melyet a henger fölső végén kilépő csavarmenetes (27) rúd útján lehet szabályozni. Végül a 8. ábrán látható módon a hengeren is lehetne egy (9) szelepet alkalmazni, melyre a dugattyú hat. Az (M) henger két vége között egy (28) cső létesít összeköttetést. A henger külső oldalán konczentrikus (29 30) kamarák vannak alkalmazva, me­lyek eay része a (31) nyílásokon az (M) henger fölső, más része pedig a (32) nyí­lásokon ennek alsó kamarájával közlekedik. Eme kamarák egy része akként van beren­dezve, hogy azokat tetszés szerint a hen­ger fölső vagy alsó karaarájával lehesseu kapcsolni. A megrajzolt erőátvivőrúdazat a kiegyen­lítő dugattyú (33) rúdjából, a (34) kereszt­fejből és két (35 36) hajtórúdból áll, me­lyek közül a (36) rúdat a (35) rúddal egy (38) csúszódarab útján vezetett (37) csap köti össze. A csúszódarabot a gép fődugaty­tyújával kapcsolt (39) járom vezeti függé­lyes irányban. A (33) dugattyúrúd a (34) keresztfejen beállítható, úgy hogy a du­gattyúrúd hosszának megváltoztatásával a (6) és (7) áteresztők nyitásának, illetve a 7. és 8. ábrán látható szelepeknek fész­kükről való leemelkedésének időpontját meg lehet változtatni. Ezen leírt gép működési módja a követ­kező : Tegyük föl, hogy a gép üzembehozatala czéljából a nyomóközeget a (3) nyíláson át az (M) henger alsó részébe vezetjük, hol az az (0) dugattyúra akkora nyomást gya­korol, mely elég nagy a géphengerben föl­lépő erők kiegyenlítésére. A gép már most rövid lökettel indul, azonban minthogy a nyomóközeg bevezetése folytonosan tart, a löket mindinkább növekedik, míg végül az (0) dugattyú a (6) (4. ábra), vagy (7) (6. ábra) nyílást szabaddá teszi, vagy a (8), illetve (9) szelepet (8., illetve 9. ábra) nyitja, úgy hogy a nyomóközeg részben az (0) dugattyú hátsó fölületére is hat. A nyomó­közeg bevezetése tovább tart és ezért a dugattyú mögött a nyomás nő, míg a (24) szelep ki nem nyílik és a nyomóközeg egy részét a szabadba elszállani, vagy a táp­lálószivattyúhoz visszatérni nem engedi. Ha már most a (24) szelep minden nyi­tásánál pontosan annyi nyomóközeg száll el, amennyi a (3) nyíláson át bejut, az egyensúlyi állapot létesül és mindaddig fenn is marad, míg a gép munkakifejtése vagy sebessége meg nem változik. Ha azon­ban valamely okból a fődugattyú lökete növekedik, a kiegyenlítőhengerben a mel­lékút hosszabb ideig marad nyitva és a kiegyenlítőhenger dugattyúja fölött a löke­tet megrövidítő ellennyomás létesül. Amint a löket túlságosan rövid lesz, nem marad a mellékút annyi ideig nyitva, hogy azon elegendő nyomóközeg mehetne át a dugattyú

Next

/
Oldalképek
Tartalom