34550. lajstromszámú szabadalom • Közvetlen hatású szivattyú nyomás kiegyenlítéssel

— á közös dugattyúrúddal is alkalmazni, mint azt az 1—3. ábrán ábrázoltuk. A (24) kifuvatószeleppel ellátott és az (N) keresztfejen alkalmazott (M) kiegyenlítőhengernek alsó részén egy (3) nyílás van kiképezve, melyen át állandóan jut be nyomófolyadék, úgy hogy az (0) dugattyú állandóan nyomás alatt van. A nyomófolyadék bevezetésére a gépre szerelt vagy ettől független szivattyú vagy más berendezés is szolgálhat. Mint az a 4. ábrán látható, az (0) dugattyúnak T-alakú (5 6) csatornája van, mely a dugattyú munkát végző oloala felé állandóan nyitva áll, de melyet másik oldalán a belső hengerfal a lökete legnagyobb részén zárva tart. Mikor azonban a fölfelé mozgó dugattyú lökete egy bizonyos pontjába elérkezett, a csatorna (6) vége a hengeríúrat fölső éle fölé emelkedik, tehát kinyílik, úgy hogy a hengernek a dugattyú fölött és alatt levő kamrája közlekedni kezd. Lehetne a dugattyú csatornája helyett a 6. ábra szerint a hengert egy külső (25) megkerülőcsővel is fölszerelni, melybe egy (26) szelep van bekapcsolva. A (7) nyílást, melyen át a (25) cső a dugattyú munkaoldalán a henger belsejével közlekedik, a dugattyú nyitja és zárja, míg a (25) cső másik torkolata állandóan nyitva van. A (26) szelep csakis a (25) csövön átfolyó folyadékmennyiség szabályozására szolgál. A 7. ábra szerint magában a dugattyúban is lehet egy (8) szelepet elrendezni, melyet a henger fölső végén kilépő csavarmenetes (27) rúd útján lehet szabályozni. Végül a 8. ábrán látható módon a hengeren is lehetne egy (9) szelepet alkalmazni, melyre a dugattyú hat. Az (M) henger két vége között egy (28) cső létesít összeköttetést. A henger külső oldalán konczentrikus (29 30) kamarák vannak alkalmazva, melyek eay része a (31) nyílásokon az (M) henger fölső, más része pedig a (32) nyílásokon ennek alsó kamarájával közlekedik. Eme kamarák egy része akként van berendezve, hogy azokat tetszés szerint a henger fölső vagy alsó karaarájával lehesseu kapcsolni. A megrajzolt erőátvivőrúdazat a kiegyenlítő dugattyú (33) rúdjából, a (34) keresztfejből és két (35 36) hajtórúdból áll, melyek közül a (36) rúdat a (35) rúddal egy (38) csúszódarab útján vezetett (37) csap köti össze. A csúszódarabot a gép fődugatytyújával kapcsolt (39) járom vezeti függélyes irányban. A (33) dugattyúrúd a (34) keresztfejen beállítható, úgy hogy a dugattyúrúd hosszának megváltoztatásával a (6) és (7) áteresztők nyitásának, illetve a 7. és 8. ábrán látható szelepeknek fészkükről való leemelkedésének időpontját meg lehet változtatni. Ezen leírt gép működési módja a következő : Tegyük föl, hogy a gép üzembehozatala czéljából a nyomóközeget a (3) nyíláson át az (M) henger alsó részébe vezetjük, hol az az (0) dugattyúra akkora nyomást gyakorol, mely elég nagy a géphengerben föllépő erők kiegyenlítésére. A gép már most rövid lökettel indul, azonban minthogy a nyomóközeg bevezetése folytonosan tart, a löket mindinkább növekedik, míg végül az (0) dugattyú a (6) (4. ábra), vagy (7) (6. ábra) nyílást szabaddá teszi, vagy a (8), illetve (9) szelepet (8., illetve 9. ábra) nyitja, úgy hogy a nyomóközeg részben az (0) dugattyú hátsó fölületére is hat. A nyomóközeg bevezetése tovább tart és ezért a dugattyú mögött a nyomás nő, míg a (24) szelep ki nem nyílik és a nyomóközeg egy részét a szabadba elszállani, vagy a táplálószivattyúhoz visszatérni nem engedi. Ha már most a (24) szelep minden nyitásánál pontosan annyi nyomóközeg száll el, amennyi a (3) nyíláson át bejut, az egyensúlyi állapot létesül és mindaddig fenn is marad, míg a gép munkakifejtése vagy sebessége meg nem változik. Ha azonban valamely okból a fődugattyú lökete növekedik, a kiegyenlítőhengerben a mellékút hosszabb ideig marad nyitva és a kiegyenlítőhenger dugattyúja fölött a löketet megrövidítő ellennyomás létesül. Amint a löket túlságosan rövid lesz, nem marad a mellékút annyi ideig nyitva, hogy azon elegendő nyomóközeg mehetne át a dugattyú