34550. lajstromszámú szabadalom • Közvetlen hatású szivattyú nyomás kiegyenlítéssel

fölé, tehát a löket növekedni kezd. Ily módon a nyomóközeg mellékútjának ellenállása növekedik vagy csökken, míg egy újabb egyensúlyi állapot nem létesül, tehát a kiegyenlítő berendezés a gépben uralkodó erőknek megfelelően dolgozik. A kiegyenlítő berendezés üzemére kis vagy nagynyomású nyomóközeg alkalmazható, minthogy csakis a dugattyú két oldalán föllépő nyomáskülönbség lényeges, czélszerű azonban, ha eme nyomást a szabályozható (24) biztonsági szeleppel határoljuk. A gép helyes működése szempontjából kívánatos, hogy a gép különleges szerkezetére való tekintettel a kiegyenlítő berendezésben uralkodó nyomásokat üzemközben is módosíthassuk. Ezt akként érjük el, hogy egy vagy több (29 30) kamarát a kiegyenlítő henger fölső vagy alsó kamrájával tetszés szerint lehet kapcsolni. Ily módon a nyomóközeg expanzióját és kompresszióját a dugattyú két oldalán a dugattyúmozgástól függetlenül módosíthatjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Közvetlen hatású szivattyú, melynél a kiegyenlítő nyomást a kiegyenlítőrendszerben uralkodó ható és ellennyomás különbsége szabja meg, jellemezve egy nyomóvezeték által, melyet a gép által működtetett szelep vagy dugattyú oly módon nyit és zár, hogy a kiegyenlítőrendszerben uralkodó ellennyomás a munkanyomáshoz viszonyítva, a gép löketének megfelelően változzék; oly czélból, hogy a dugattyú lökete a gép minden terhelésénél azonos legyen. 2. Az 1. alatt védett közvetlen hatású szivattyú egy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a kiegyenlítőrendszerbe az ebben uralkodó munkanyomás ellen csöveken, szelepeken stb. a gép lökete nagyságának megfelelően kevesebb vagy több folyadékot vezet be. 3. Az 1. és 2. alatt védett közvetlen hatású szivattyú egy foganatosítási alakja, melynél a kiegyenlítőhengerbe a munkahenger minden normális vagy ennél nagyobb löketénél a hatónyomással szemben nyomófolyadék jut be, azáltal jellemezve, hogy a kiegyenlítőhengernek egy elvezetése van, melyen át a folyadék egy része elszállhat, hogy a hatónvomás ellen működő ellennyomás csökkenjék. 4. Az 1. és 2. alatt védett közvetlen hatású szivattyú egy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a nyomás alatt álló folyadék egy tartályból jut be a kiegyenlítőrendszerbe és csöveken, szelepeken vagy más hasonló tagokon több vagy kevesebb folyadék megy a kiegyenlítőhenger munkakamarájából a másik kamarába, hogy a kiegyenlítőnyomás szabályozható legyen. 5. Az 1—3. alatt védett közvetlen hatású szivattyú egy foganatosítási alakja, jellemezve egy akkumulátor-dugattyú által, melynek hátsó oldalára az ellennyomás hat és melyből egy vagy több kiegyenlítőhengerbe megy a nyomófolyadék. 6. Az 1—3. alatt védett közvetlen hatású szivattyú egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a gép dugattyúrúdjának beállítható (15) bütyke van, mely a (19) szelep szabályozására szolgál, mely szelepen át jut a hatónyomás ellen működő nyomófolyadék a kiegyenlítőrendszerbe, továbbá hogy egy (2) szelep van alkalmazva, mely a kiegj'enlítőrendszerből elfolyó nyomóközeg menynyiségének szabályozására szolgál. 7. Az 1., 2. és 4. alatt védett közvetlen hatású szivattyú egy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a kiegyenlítőhenger és dugattyú a folyadéknak a kiegyenlítődugattyú munkaoldaláról a másik oldalára való átvezetésére szolgáló nyílásokkal, illetve csövekkel és szelepekkel van fölszerelve, hogy a kiegyenlítőnyomást a kiegyenlítődugattyú lökete hosszának megfelelően módosíthassuk. 8. A 7. alatt védett közvetlen hatású szivattyú egy foganatosítási alakja, melynél a nyomófolyadék folytonosan jut a