34536. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék szénhydrogen gőzök elégetésére

— 2 — kell lennie minden olyan tényezővel szemben, melyek annak lehűlését okozhatják, mivel ellenkező esetben a benne lévő gőzök ismét lecsapódnak. 4. A gőzök által a szabad levegőre történő kilépésüktől a készüléknek azon részéig leírt útjának, melynél azok a gázosító fölső része körül elégettetnek, egészen egyenesnek és oly elrendezésűnek kell lennie, hogy a gőzök ne jöhessenek saját maguknál alacsonyabb hőmérséklettel bíró falakkal, vagy pedig a gázosítóval érintkezésbe, hogy így azoknak a fúvókán kívül, a lángba történő betódulásuk -előtt bekövetkezhető újbóli lecsapódása elkerültessék. A mellékelt rajzlapokon a találmány tárgyát képező eljárás foganatosítására alkalmas készüléknek kiviteli alakjai vannak bemutatva, hol az 1. ábra e^y, a föntebbi alapelvek szerint szerkesztett készüléknek hosszanti metszete, mely izzófény előállítására alkalmas kék lángot szolgáltat; a 2. ábra egy, az előbbi készülékkel fölszerelt karlámpát tüntet föl oldalnézetben, mely íróasztali lámpa gyanánt alkalmazható és ez esetben megfelelő állványzaton függélyes irányban eltolhatólag van elrendezve; a 3. ábra a készülék egy módosított kiviteli alakjának oldalnézete, mely lapos lángzót képez és segélyével közvetetlenül világító láng állítható elő; a 4. ábra olyan izzófénylángzót szemléltet oldalnézetben, mely bármely, esetleg álló lámpánál is alkalmazható, végül az 5. ábra olyan elrendezést mutat hosszanti metszetben, melynél a föntebbiekhez hasonló lángzó alkalmaztatik, azonban a tüzelőanyag egy nyomó készülék segélyével vezettetik a lángzóhoz. Az 1. ábrán látható kiviteli alaknál a gázosítót a szénhidrogén hozzávezetésére rendelt (a) csőnek fölső szakasza képezi. Ecső áthalad a (b) téren, mely az alsó (c) Bunsen-csőkarmantyú fölött elegyítő teret képez. Az (a) cső a (b) térbe való behatolása ' után meg van görbítve, hogy a levegő- és gázkeverék áthatolását megengedje. A készüléknek másik részét egy szűk (d) cső képezi, mely az (a) csőnek fölső részétől ágazik lefelé és e cső hosszában levezet egészen a (b) kamrába, mire e kamrán át a szabadba nyúl, a nélkül, hogy a kamrafalhoz hozzá lenne erősítve, még pedig azért, hogy a csőnek a Bunsen-lángzó hideg légáramával történő érintkezése megakadályoztassák. A (d) cső alsó ívezete segélyével a Bunsen-lángzó (c) karmantyújának tengelyvonalába állíttatik be, abból a czélból, hogy a (d) csőből bevezetett gőzök egyetlen sugárban áramoljanak a (c) Bunsen-csőbe. A 2. ábrán bemutatott lámpánál a szénhidrogének (p) tartánya a (h) csőre támaszkodik, mely a folyadékot a lángzóhoz vezeti. A 3. ábrán szemléltetett készülék áll a szénhidrogén hozzávezetésére rendelt (m) csőből, mely egy lelapított, a gázosítót képező (o) részben végződik. A gázosítót (x) csésze veszi körül, melybe a lángzó előmelegítéséhez szükséges égethető folyadék töltetik be. Két szűk (n n) cső, melynek czélja abban áll, hogy a gázosítóban túlhevített gőzöket a lánghoz vezesse, egymással átmérő irányában és átellenben a gázosítónak két oldalához csatlakozik és oly módon van meggörbítve, hogy a gőzöket az (m) gázosító lelapított (o) végének mindkét oldalához vezeti, melyek aztán itt lapos, világító láng alakjában égnek el. A gőzsugarak a gázosítót a két (n n) csövecske megerősítési pontjai alatt találják, úgy hogy ezeket, a gázosító fölső szakaszával együtt s egyidejűleg vörös izzásra hevítik. A 4. ábrán bemutatott lámpánál, mely szintén az 1. ábrán szemléltetett lángzóval van fölszerelve, a szénhidrogén tartánya a lángzó fölött van elrendezve. A szénhidrogénanyagot az (r) csövek vezetik a gázosítóhoz. E készülék bármely lámpára, illetőleg állványra fölcsavarolható. Az 5. ábrán látható készüléknél a lángzó szintén ugyanaz, mint az előbbeni kiviteli alaknál, azonban itt a szénhidrogén tartá-