34536. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék szénhydrogen gőzök elégetésére

Megjelent 1905. évi deczember hó 11 -én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 34536. szám. n/d. OSZTÁLY. Eljárás és készülék szénhidrogén-gőzök elégetésére. FLEMINGNÉ JOSEPHINE MARIÉ LOUISE, SZÜL. IMBERT MÉRNÖK CHATEAU DES ORMESBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 május hó 20-ika. A jelen találmány tárgyát képező eljárás és készülék- főczélja az, hogy folyós vagy szilárd szénhidrogének, mint petróleum, olajak, spiritusz, paraffin stb. gőzeinek vagy gázainak segélyével világító, vagy pedig kék, nem világító Bunsen-lángok legyenek, még pedig könnyen szállítható és igen csekély tüzelőanyagot fogyasztó szerkezetek segélyével előállíthatók, mely utóbbiak még alacsony nyomás mellett is szabályosan és megszakítás nélkül működnek mindaddig, míg csak a tartányban előkészített szénhidrogén-anyag teljesen elfogyott, bármilyen legyen is a mód, mely szerint a szénhidrogén a lángzóhoz vezettetik. Az eddig ismeretes szénhidrogének, mint petróleum-, spiritusz- stb. gőzökkel működő, világításra vagy fűtési czélokra rendelt készülékeknél vagy a hamar elégő és sok tüzelőanyagot fogyasztó gyapotkanócz, vagy pedig magas nyomás talál alkalmazást, mely utóbbi szintén nagyon sok tüzelőanyagfogyasztásra ad okot. De azonkívül minden szakember tudja, hogy a gázosító a petróleummal üzemben tartott csaknem valamennyi világító készüléknél vagy lángzónái csakhamar eltömetik a petróleum elgőzösítése után visszamaradó petróleumrészecskékkel, úgy hogy a sugárzó csőnek finom kitódulási nyílását finom tű segélyével időről-időre meg kell tisztogatni. A találmány tárgyát képező eljárás lehetővé teszi e hátrányoknak olyan fejlesztőszerkezet segélyével való elkerülését, mely a gőzök elégetését rendkívül csekély (8—15 g.) nyomás alatt teszi lehetővé, minek következtében tetemes tüzelőanyagmegtakarítás érhető el. Kísérletek mutatták, hogy alacsony nyomásnál 1. a gőzök, különösen pedig a petróleumnak, olajoknak és hasonlóknak gőzei újból kondenzálódnak, ha csak azok az elgázosítóban magában, a szabad levegőre való kitódulásuk előtt, nem hevíttettek elegendő mértékben túl és azonkívül az elgázosítóban időznek, mielőtt a szabad levegőre kitódulhatnának, 2. hogy a gőzök hasonlóképen ismét kondenzálódnak, illetőleg az aczélcsövet beszennyezik, ha azok a vörösizzóra hevített elgázosítóból történő kitódulásuk után igen hosszú ideig maradnak olyan csőben vagy bármely más vezetékben, melynek belső átmérője azon elgázosító átmérőjével, melyből a gőzök kitódulnak, egyenlő vagy meg-