34534. lajstromszámú szabadalom • Légszelep önműködő vakuumfékek számára

Megjelent 1905. évi tleczember hó lí-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 34534. szám. V/b. OSZTÁLY­Légszelep önműködő vákuumfékek számára. CONSOLIDATED ENGINEERING COMPANY LIMITED CZÉG SLOUGHBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 április hó 19-ike. A jelen találmány tárgyát légszelep ké­pezi önműködő vákuumfékek számára, mely az által tűnik ki, hogy veszély esetében a fékeknek igen gyors működtetését teszi le­hetővé. Az eddigi vákuumfékeknél a levegőnek a vonatvezetékek és minden egyes fékhen­ger közötti csatornába való bebocsátására oly szelep volt használatos, melynek mű­ködése egy, a vonatvezeték és a fékhenger közötti csatornában elrendezett szűkítéstől volt függővé téve. Ezen elrendezés a gya­korlatban sok hátránnyal jár, melyek kö­zül a legsúlyosabb abban áll, hogy a szű­kítés lassítja a fékek meghúzását és meg­eresztését és hogy a szelepet az említett csatornában kell elrendezni. Ezenkívül gyak­ran a vonatvezető számára a podgyászko­csiban is van egy szelep elrendezve a fé­kek befolyásoltatására, mely szelep három kamrával bír; ezen kamrák közül a legalsó kamra a vonatvezetékkel áll összeköttetés­ben, a középső kamra a küllevegővel köz­lekedik, a fölső kamra pedig egy csatornán keresztül az alsó kamrával van összekötve, mely a vonatvezeték és a középső kamra közötti összeköttetést befolyásoló, a ki­egyensúlyozott szelepben van kiképezve, mely a fölső kamrát a középső kamrától el­választó diafragmával van összekapcsolva. Ezen elrendezésnél a szelep működése a szelep és a diafragma fölületkülönbségé­től függ, mely rendesen egy, a szelepet fészkére szorító nyomást eredményez és ezen oknál fogva a gyakorlatban ritkán ki­elégítő. A jelen találmány szerint már most mind­ezen hátrányokat elkerüljük oly szelep al­kalmazásával, melynek működése nem függ sem a hengerbe vezető csatornában elren­dezett szűkítéstől, sem pedig fölületkülönt­ségtől és mely a vonatvezeték bármely pontjában rendezhető el; a gyakorlatban előnyös ezen szelepet a kocsik végein el­rendezett függélyes összekötő csőre, vagyis az úgynevezett hattyúnyakra szerelni. Egy előnyös foganatosítási alaknál min­den egyes kocsin egy háromkamrás szelep­szekrényt (vagy szekrényeket) rendezünk el, az egyik végkamra, melyet a követke­zőkben alsó kamrának fogunk nevezni, a vonatvezetékbe nyílik, a középső kamra pe­dig a küllevegővel közlekedik; a középső kamra az alsó kamrával oly nyíláson át közlekedhetik, melyet egy szeleptest ren­desen zárva tart. Ezen szeleptest, mely egy,

Next

/
Oldalképek
Tartalom