34534. lajstromszámú szabadalom • Légszelep önműködő vakuumfékek számára
— 2 — a középső kamrát a harmadik (fölső) kamrától elválasztó diafragmához van erősítve, egy átbocsátó csatornával van ellátva, mely a harmadik kamrát az alsó kamrával és így egyszersmind a vonatvezetékkel köti össze, a mikor is a szelep egy, feszültségében szabályozható rúgó által nyomatik fészkére. Az átbocsátó csatorna akként van kiképezve, hogy annak harántmetszete a szelep megemelkedése közben nagyobbodik és ekként a fölső és alsó kamra között gyorsan szabad közlekedés létesül; a csatorna ezen harántmetszeti nagyobbodásának czélja abban áll, hogy a vákuum gyorsan helyreállíttassák, miután a fékek már meghúzattak. A mellékelt rajzban a jelen találmány tárgyát képező szelep egy foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra függélyes metszet; a 2. ábra részletrajz; a 3. ábra metszet a 2. ábrának 3—3 vonala szerint. Az (a) hattyúnyak fölső végére a (b) szelepház van fölcsavarolva, melynek alsó kamrája (c)-vel, középső kamrája (d)-vel és fölső kamrája (e)-vel van jelölve. Az alsó (c) kamra közvetlen összeköttetésben áll a vonatvezetékkel, a mint ez az 1. ábrából látható; a középső (d) kamra az (f) nyílásokon át a küllevegővel közlekedik és a fölső (e) kamrától a (g) diafragma által van elválasztva. A (h) szeleptest, mely a (g) diafragmához van erősítve, rendesen (i) fészkére fekszik föl és így a középső (d) kamrának az alsó (c) kamrával való összeköttetését elzárja, a mint ez az 1. ábrán látható. A (h) szeleptest a (j) rúdra van föltolva, mely a 2. ábrában külön van föltüntetve és mely a szelepház egész magasságára kiterjed; ezen rudat a fölső (e) kamrában elrendezett (k) rúgó veszi körül, mely a (h) szeleptestet az (i) szelepfészekre nyomja és melynek feszültsége a (j) rúdnak csavarmenetes (jl) részére csavarolt (kl) csavaranya segélyével szabályozható. A szelep a (j) rudat lazán veszi körül, úgy hogy közte és a rúd között egy szűk rés marad meg, melyen át a fölső (c) kamra az alsó (c) kamrával közlekedhetik. Hogy a (h) szeleptestnek a (d) és (c) kamrák összeköttetése czéljából való megemelkedésénél az említett résnek átbocsátó harántmetszete gyorsan nagyobbíttassék, a (j) rudat az (1) lelapításokkal (2. és 3. ábrák) vagy hornyokkal látjuk el. A mint már említettük, a (g) diafragma és a (h) szeleptest szabad felületei a középső kamrában közel egyenlők egymással, úgy hogy midőn a vonatvezetékben illetőleg az (a) hattyúnyakban, az alsó (c) kamrában és a fölső (o) kamrában vákuum uralkodik, a (h) szelep kiegyensúlyoztatik a fölületére és a (g) diafragmára ható küllevegő nyomása által, a mikor is a (k) rúgó akként van beállítva, hogy feszültsége a (h) szelep működéséhez szükséges megterhelést szolgáltassa. Ha már most veszély esetében szükségessé váló gyors fékezés czéljából a vákuumot a vonatvezetékben hirtelen redukáljuk, az ezen vezetékbe bebocsátott levegő nyomása az (a) hattyúnyakban a nyomást annyira növeli, hogy a (k) rúgó ereje legyőzetvén, a (h) szelep megnyílik, mire még több levegő bocsáttatik az (a) hattyúnyakba; az ily módon bebocsátott levegő a szeleptest és a (j) rúd közötti résen át a fölső (e) kamrába is behatol, úgy hogy a vákuum tökéletesen és gyorsan beszüntettetik és teljes atmoszféranyomás hatol a fékhengerekbe, minek következtében a fékek azonnal teljes erővel meghúzatnak. Az (1) lelapításoknak vagy hornyoknak a (j) rúdon való elrendezése folytán az átbocsátó rés hirtelen nagyobbodik, midőn a (h) szeleptest fölső állásáig emelkedik. A vákuum ezután igen gyorsan ismét helyreállítható, mivel, mihelyt a levegő az (1) lelapítások mentén az (e) kamrába áramlik és ebben a vákuumot redukálja, a (k) rúgó nyomása a szeleptestet zárja és az ejektor vagy szivattyú újból vákuumot létesít a vonatvezetékben, hogy a fékek teljesen vagy részben megeresztessenek és az azok által kifejtett fékező nyomás redukáltassák és ez által a lassított vonat csú-