34521. lajstromszámú szabadalom • Berendezés és eljárás szulfidek és más érczek kezelésére

2 — bontó (1, 2, 3, 4) kamrákon keresztül a (18) condensatorral van összekötve; a (19) cső porczellánból, vagy pedig mázzal, eset­leg üveggel bevont égetett agyagból van készítve. Az érez átalakítására és fölbontására szol­gáló (1, 2, 3, 4) kamrák, melyek dupla fenék­kel bírnak, a (25) lefolyató csapokkal és a (12) dupla fenéken (3. ábra) átjáró (27) kiürítő nyílásokkal vannak ellátva. Az (1, 2, 3, 4) kamrák alá (3. ábra) egy síuvágányon a (30) járművet tolhatjuk, ami­kor is a vágány egyik oldalán a (32) föl­fogó kádak vannak elrendezve. Az érez kezelése úgy történik, hogy előbb az érczet annyira fölaprítjuk vagy őröljük, hogy az 30 vagy 40-es számú szitán átes­sen ; ezután az érczet a légtömítően elzár­ható (34) ajtókon keresztül (1. ábra) az (1, 2, 3, 4) kamrákba adagoljuk. Az oldó folya­dékot a (c, cl, c2, c3) tartályokban keverés által a kellő erősségre hozzuk. A retortába adagolt só és sav keveréké­ből a (18) condensatorban erős savat nye­rünk, amikor is a retorta fűtésekor fejlődő gőzök a (19) csövön áramolnak át és ekköz­ben az (1, 2, 3, 4) fölbontó kamrák tartal­mát annyira fölmelegítik, hogy a behatás nagyban elősegíttetik. Az érczekből fejlődő gázok és gőzök az (1, 2, 3) és (4) kamrák mindegyikében fölszállanak és az (fí) csö­vekbe jutva, a következő kamrák alján el- | rendezett (15) csőgyűrűkön áramolnak ki, miáltal az érez állandó mozgásban tartatik és külön kavarószerkezet elrendezése el­kerültetik; végre a (4) kamrából a fölösle­ges gázok és gőzök a (8) csövön át a (c3) tartály alsó részébe és ezután a (26) csö­veken keresztül a következő (c2, cl) és (c) tartályok alsó részébe áramolnak, miáltal az ezen gázok által netalán magukkal raga­dott fémtermékek condensáltatnak és föl­fogatnak, míg maguk a fölös gázok is a (c, cl, c2, c3) tartályokban lévő hígített sav által condensáltatnak. Mihelyt a fölbontás bevégződött, az (1, 2, 3) és (4) kamrákban tartalmazott folya­dékot a (32) kádakba folyatjuk, az oldhatlau anyagokból, valamint lecsapatott kénből álló és a (B) tartályból lefolyatott vízzel megmosott maradékot a (30) kocsiba ürít­jük. Sok éreznek ezen maradéka közel tisz­tán kénből áll; általában pedig az összes sulfidek kénsav gyártására igen alkalmas, értékes terméket szolgáltatnak. A művelet befejezésével a (35) csapokat megnyitjuk és a (36) csöveken keresztül a levegő be­áramlásakor az (1, 2, 3) és (4) kamrákban képződő veszélyes gázokat, füstöket vagy gőzöket eltávolítjuk. Bár a jelen eljárás különösen sulfidek kezelésére kiválóan alkalmas, azért magától értetődik, hogy az nemcsak ily érezek keze­lésére használható, hanem a legtöbb más ércznél is gazdaságosan alkalmazható, azok kivételével, melyek sok vasat tartalmaznak vagy oly bensőleg vannak kalciumkarbonat­tal összekeverve, hogy azoknak osztályozása nem fizeti ki magát. A következőkben a jelen eljárást példa­képen még ólomfényle kezelésére fogjuk ismertetni. Az ólomfénylét fölaprítjuk és ezután, amennyire csak lehet, a köves, sili­ciumos, meszes és földes anyagoktól meg­tisztítjuk. Ezután az (1 4) kamrákba krbl. 500 kg. ilyen ólomfénylét adagolunk, a (c c3) tartályokban pedig hígított salétromsavat készítünk elő, melyből a föl­bontás folyamán kevés salétromsav képző­dik. Czélszerű a reakciót leketőleg 80° C-nál foganatosítani. A retortát alkalmas sóval és alkalmas savval adagoljuk és ezután fűtjük. A hígított salétromsavat a (c . . .. c3) tar­tályokból a (14) csapokon az (1 4) kamrákba folyatjuk és kellő adagolás után az (1 4) kamrákat légmentesen elzár­juk. A (c c3) tartályokat ezután rész­ben vízzel töltjük meg és ezután szintén légmentesen elzárjuk. A (c) tartályban esetleg összegyűlő fölös gázt esetleg a (21) cső segélyével a (22) és (23) csapok nyitva tartása mellett a (18) condensatorba vezetjük, ha azonban ezen fölös gáz nagyobb mennyiségben gyűlne össze, akkor a (22) csapot elzárjuk, a (23) és (24) csapokat pedig nyitjuk és ezen gáz­fölösleget a (20) tartályba gyűjtjük össze,

Next

/
Oldalképek
Tartalom