34521. lajstromszámú szabadalom • Berendezés és eljárás szulfidek és más érczek kezelésére

- 2 -hogy későbben vezessük a kondenzátorba. | Midőn a gázok az egyik kamrából a másik kararába áramolnak, azok az ércczel és a híg savval folytonosan érintkeznek. A hígí­tott sav vize a nitrogéntetroxidot salétrom­savra és salétromos savra bontja föl, úgy hogy az érez a status nascendi sav hatá­sának lévén alávetve, a reakezió tetemesen növelte tik. A nitrogéndioxid, mely a kamrákban lévő levegőt fölvevő sav hatása folytán keletke­zik, tetroxiddá alakúi és a mint ez a vízzel töltött tartályokba vezettetik, salétromsavra és salétromos savra alakíttatik át és absor­beáltatik; emellet a salétromos sav egy része salétromsavvá változik, mely hatás az oldat szellőztetésevel növelhető. Megjegy­zendő, hogy kevés salétromos savnak jelen­léte a salétromsavban ez utóbbinak hatását lényegesen fokozza. Az ólomfénylének a hígított salétromsav­ban oldhatlan összes részei az ólom és más fémek nitrátoldatainak lecsapolása után visz­szamaradnak a kamrákban a kénnel együtt, mely kimosható, vagy kénessavvá dolgoz­ható föl. Az ólomnitrátoldatot nátriumkarbonát és hidroxid keverékével csapatjuk le. Az oldatban visszamaradó salétromsavat nátrium nitráttá változtatjuk át. Igen jó minőségű ólomfehéret is nyerhe­tünk, ha a műveleteket csekély átváltozta­tásokkal hajtjuk végre. Kellő csapató szer alkalmazásával az oldat­ból az ólomnak tetszőleges sóját kaphatjuk. Ha a berendezés kellően van szerkesztve és az üzemet helyesen vezetjük, akkor csak igen kevés salétromsav vész el. Ha ezüst van jelen, akkor ezt sóval vagy sósavval lecsapatjuk. Ha réz van jelen, akkor ezt az ólomnitrátoldatnak ólomsod­ronyszöveten való átvezetésével távolíthat­juk el. Ha arzén vagy antimon van jelen, akkor ezeket tisztítás alkalmával vassal csapathat­juk ki és ezután ismeretes módon távolít­hatjuk el. Ha zink van jelen, akkor igen értékes festékanyagokat kapunk, melyek ólomnak | és zinknek karbonat, hydroxydés oxid keve­rékéből állanak. Az ólomnitrátoldatból igen tiszta ólom­fémet kaphatunk elektrolysis útján, anél­kül, hogy ezáltal a berendezés általános üzeme zavartatnék. Más lacspató szerek és módszerek alkal­mazásával a legtöbb, ismert színű festék­anyagokat állíthatjuk elő. Ha ólomércz helyett rézérczet kezelünk, akkor az (1 .... 4) kamrákban adagolt min­den 453 kg. fölaprított érez számára a (c .... c3) tartályokban 456 1. telített natrium­chloridoldatból, 136 1. kereskedelmi salét­romsavból és 912 1. vízből álló keveréket készítünk elő. Mihelyt ezen gyönge savat az érezre folyatjuk, rögtön chlórgáz fejlő­dik, mire a behatás ugyanúgy történik, amint ezt az ólomércznél láttuk, amikor is a tartályokba bocsátott víz a gázokat, neve­zetesen a chlórhydrogént elnyeli és savat képez, melyet a következő érczadagolásnál hasznosítunk. Miután a föloldott rezet tar­talmazó oldatot lefolyattuk, a rezet tiszta vassal fém alakjában kicsapatjuk, vagy pedig mint az ólomnál, oxidokká, hydroxidokká és sókká alakítjuk át alkalmas ismeretes mód­szerek segélyével. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás érczeknek, különösen szulfideknek kezelésére az értékes alkatrészeknek ki­vonása czéljából, jellemezve azáltal, hogy a fölaprított érezet több egymással köz­lekedő, légmentesen elzárható kamrában híg oldósav hatásának vetjük alá, az ekközben fejlődő gázokat az érez heví­tése és fölkavarása czéljából az ércz­tömegen alulról fölfelé áthajtjuk és ez­után a képződő oldatot fölfogó kádakba bocsátjuk, melyekben az értékes alkat­részeket alkalmas reagensekkel egyma­gukban vagy festékek, oxydok vagy más vegyületek ill. kereskedelmi termékek alakjában lecsapjuk. 2. Az 1. alatt igényelt eljárásnak egy foga­natosítási módja ólomfehérnek ólomfény­léből, illetve más ólomérczből való elő­állítására, jellemezve azáltal, hogy a föl­aprított érczet tartalmazó kamrákba hígí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom