34499. lajstromszámú szabadalom • Eljárás száraz élesztő előállítására

Megjelent 1905. évi deczember hó 9-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 34499. szám. IY/b. OSZTÁLY. Eljárás száraz élesztő előállítására. HAHN & REISER VEGYÉSZETI GYÁRI CZÉG MÜNCHENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 junius hó 3-ika. Jelen találmány tárgyát eljárás képezi száraz élesztő előállítására és czélja az er­jesztőkádakból vett élesztőt előzetes erős sajtolás és egyéb szerek hozzákeverése nélkül, csirázóképességüknek teljes mérték­ben hosszú időre való föntartásával, továbbá veszteségek nélkül szárítani, tehát a legjobb eredményt a legegyszerűbb és leggyorsabb úton elérni, ami az ösmert eljárásokkal nem volt lehetséges. Az ösmert eljárások, melyek csak fél- és a véletlentől függő eredmények elérését tették lehetővé és ezt is csak nehézségek árán, vagy az élesztőnek szabad levegőben való szárításán alapulnak, ami sok időt vesz igénybe s alkalmat ad az élesztőnek arra, hogy mikroorganizmusokkal bőven inficiálód­jék úgy, hogy szó sem lehet arról, hogy ezen élesztővel tiszta és jó erjedést lehes­sen előidézni, e mellett ezen eljárásnál még az élesztősejtek nagy része már előre el­pusztul. Vagy pedig úgy jártak el, hogy az j éleszt t mindjárt magas hőfoknak tették ki és fö. ?ívó anyagokkal keverték. E mellett elkerü'hetetlen, hogy az élesztőnek legalább egy í.agy része fölbomoljék illetve szét­folyjon és más táplálék hiányában fölemész­tessék. Hogy a csirázóképességnek ily nagy mértékben vagy teljesen való elvesztését amennyire lehetséges elkerüljék, az említett eljárásnál a vízelvonóanyagoknak először magukhoz kellett ragadniok a nedvességet, melyet a meleg azután a fölszívó anyagból távolított el. Ezen közvetett szárítás szintén csak igen gyönge erjesztőképességgel biró terméket szolgáltat, mely ezenfölül a hozzá­kevert anyagok miatt sok czélra pl. sütési czélokra nem használható, tehát igen érték­telen. A jelen eljárás azon alapszik, hogy mind­járt a kezelés elején hideg körülbelül 10 — 15° C. hőmérsékletű steril levegőáram ha­tásának tesszük ki az élesztőt, mely hideg levegőáram később , 30—40° C hőmérsék­letű meleg levegőáramba megy át, to­vábbá azon alapul, hogy a nedvesség el­vonó folyamat megszakíttatlan és hogy nem adunk alkalmat a vízgőznek, hogy az élesztő­szárítótérben lecsapódhassák, miáltal ki van zárva, hogy a lecsapódott nedvesség élesztő-i sejtekkel egyesülve erjedést indítson meg. Az eljárás végrehajtására szükséges be­rendezés úgy a készülékek szerkezeit rész­leteit illetőleg, mint a készülékek fölállítá­sát vagy csoportosítását illetőleg igen sok­féle lehet és a rajzban föltünteteti elren­dezés csupán egy, a gyakorlati követelmé­nyeknek megfelelő példát mutat be. A be-

Next

/
Oldalképek
Tartalom