34499. lajstromszámú szabadalom • Eljárás száraz élesztő előállítására

rendezés a készülékeknek egyenes vonalban egymás után való sorakoztatása mellett schematikus hosszmetszetbenvan föltüntetve. Az (A) légszivattyú (1. ábra) szívja a szá­rításra szolgáló levegőt, mely a (B) tartály (a) szitái közé helyezett (b) pamutrétegen át megszűretik és a frissen izzított faszén­nel megtöltött (c) tornyon vezettetik keresz­tül, hogy a szivattyútól eredő esetleges olajszag belőle eltávolíttassák és hogy a levegő tökéletesen megtisztíttassák. A levegő a biztosítószeleppel és manometerrel ellátott (C) gyüjtőkazánba szoríttatik, melyből a csappal szabályozható nyomólevegő, amely kb. 3 atm. nyomás alatt áll, a (d) csőveze­tékbe jut, mely a (D) kazánon kigyócső alakjában halad keresztül. A (D) kazán fűt­hető és vízzel van megtöltve úgy, hogy a (d) csővezeték tulajdonképen melegviztartá­nyon van keresztülvezetve. A csővezeték legmélyebb pontján az (e) csap van alkal­mazva, melyen a csőben esetleg lecsapódott víz leereszthető. A melegvíztartánytól a (d) cső meleglevegővezeték gyanánt van tovább vezetve. Ezen vezetékből az (f) cső (2. ábra) ágazik el. mely az (E) hidegvízzel töltött kazánban kigyócső alakját veszi föl ág-y, hogy itt a levegő kb. 10—15° C-ra hűttetik le. Az (f) vezeték ezután hideglevegővezeték gyanánt folytatódik. Úgy a (d) meleglevegő-, mint az (f) hideglevegővezeték egy vagy több (F) szárítóedényhez vezet, melyekbe az élesztő helyeztetik és melyekbe a vezetékek a mindkét vezetéket egyesítő rövid (g) cső segélyével torkolnak. Atorkolás előtt mind­egyik csővezetékben egy-egy (h) illetve (i) csap van elrendezve, melyek egymáshoz képest ellentétesen vannak elhelyezve és úgy vannak a (k) fogantyú segélyével ösz­szekötve, hogy a fogantyú mozgatása által az egyik csap nyittatik és a másik egyide­jűleg záratik és viszont. Az (1) hőmérő a hőmérsékletnek szükség szerint való pontos szabályozását teszi lehetővé. Az (F) edény fenékkel van ellátva és ezen fenék alatt nyitott vagy pedig igen tágra nyitható záró­szerkezettel van ellátva. Mindegyik edény­ben (G) tartány van elrendezve, úgy hogy az (E) edény ez utóbbi körül köpenyt ké­pez. A tartány fölül levehető, légmentesen záró, megfelelő zárószerkezetek segélyével szorosan leszorított (m) födővel vau lezárva, mely kivezetőcsővel van ellátva. A tartány alsó vége szintén légmentesen záró, lefelé nyíló, odaszorított (n) födővel van elzárva. Az alsó födő alatt a mozgó (o) szitafenék van elrendezve úgy, hogy a külső tartályba áramló levegő egy nyíláson vagy (p) csövön keresztül a szitafenéken át a (G) edény fölső részébe hatolhat, melybe az élesztő lazán van betöltve. A levegő keresztülhatol az élesztőn és vízzel telítve az (m) födőn keresztül hagyja el az edényt. Az (n) födő és (o) fenék az (a) rúddal van összekötve, vagy másként van egymással kapcsolva úgy, hogy az (n) födő nyitása alkalmával az (o) fenék is le­esik és a száraz élesztő egy alátett edénybe hullhat. Az élesztőt szárítás előtt a rajta tapadó tápfolyadéktól rövid mosással megtisztítjuk és lecsöpögtetéssel vagy esetleg egészen gyönge nyomással a fölös víztől megszaba­dítjuk, mire úgy amint vau, vagy pedig szétosztva, morzsás állapotban a (G) tartá­lyokba töltetik úgy, hogy ezekben jó lazán feküdjön. Az (m) födő leszorítása után a (k) fogantyút úgy állítjuk, hogy a meleg levegő­vezeték el legyen zárva, a hideg levegő­vezeték pedig nyitva legyen és az élesztőbe kb. 14° C hőmérsékletű hideg levegőáram hatoljon. Az élesztőn nagy sebességgel ke­resztülhatoló száraz hideg levegő az élesztő­sejtekből a nedvességet elvonja és az után­jövő friss levegő a nedvességgel telített levegőt gyorsan eltávolítja. A hideg levegő­árammal nagyrészt gyorsan megszárított élesztőt ezután meleg levegővel kezeljük tovább úgy, hogy a szárítótartályba áramló levegőáram hőmérsékletét fokozatosan kb. 35° C-ra emeljük, miáltal az élesztő a leg­tökéletesebben kiszáríttatik. A fönti eljárás szerint a nedvességet el­vonó és szárító folyamat steril és megsza­kítatlan és a vízgőz sem talál alkalmat arra, hogy a szárítótérben lecsapódjék úgy, hogy ezzel az élesztősejtek nem egyesülhet­nek és nem indulhatnak erjedésnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom