34349. lajstromszámú szabadalom • Rotációs gőzgép

— 2 — tőén beillesztve, melynek segélyével az (5, 6, 7) gőzbebocsátó csatornák a (12) gőzfejlesztőből (1. ábra) kiinduló (13, 14, 15) gőzcsövekkel vannak összekötve, míg a (8, 9, 10) gőzkibocsátó csatornáknak (11) csőtoldatai hasonló csöveken át egy kondenzátorral vagy egy másik, kisnyomású hengernek gőzbebocsátó csatornáival vannak összekötve. A gőzbebocsátó csatornák és a henger belseje közötti összeköttetés szabályozására a (4) toldatok (2. ábra) mindegyikébe egyegy (16, 17. 18) tolattyú van tömítőn beillesztve, mely tolattyúknak a (4) toldatokból kinyúló rúdjai a (4) toldatokhoz erősített (19) kengyelekhez támaszkodó (20) rugók hatása alatt állanak, minek következtében a tolattyúk belső végeikkel állandóan a (B) dugattyúnak kerületéhez szoríttatnak. A (B) dugattyúnak excentrikus kerülete és a (20) rugóknak hatása folytán a (16, 17, 18) tolattyúk a dugattyúnak forgása közben vezetékeikben ide-oda mozgattatnak. A tolattyúk mindegyikében egy-egy a gőzbebocsátó csatornák harántmetszetéve] azonos harántmetszetü (21) áttörés van kiképezve, minek következtében a gőzbebocsátó csatornák a tolattyúknak ide-oda járó mozgása közben nyittatnak vagy záratnak, a szerint, a mint a tolattyúk áttört vagy telt részükkel szelik át a gőzbebocsátó csatornákat. Az ily módon szerkesztett és fölszerelt henger megfelelő alakú födelek segélyével mindkét oldalon tömítően van zárva, a dugattyú pedig az ezen födeleken átjáró, hajtaudó tengelyre van ráerősítve. A forgató erőnek jobb átvitele czéljából a dugattyút nem egy központos tengelyre, hanem két központon kívüli (22, 23) tengelyre szereljük, melyek együttesen alkotják a hajtandó tengelyt. A (22, 23) tengelyeken a (B) dugattyútól bizonyos távolságban (3. ábra) egy második (C) dugattyú van elrendezve, mely ugyanoly fblszerelésű és ugyanoly szerkezetű (D) hengerbe van zárva, mint a (B) dugattyú. A két szerkezet csupán a részeknek egymáshoz viszonyított beállításában különbözik egymástól, a mennyiben a (C) dugattyúnak lelapított kerületrésze a (B) dugattyúnak lelapított kerületrészéhez képest 180°-al el van forgatva. Ennek megfelelően a gőztolattyúk is folyton más-más helyzetben állanak a (D) hengernél, mint az (A) hengernél. A leírt gép, mely a (22, 23) tengelyek mellső végén (1. ábra) a (24) lendítő kereket hordja és melynek többi részei (szivattyú, kondenzátor, regulátor stb.) tetszőlegesen rendezhetők el, a következőképpen működik. Mielőtt a (B) dugattyú (2. ábra) a következőkben leírandó módon a berajzolt njíl irányában történő forgása közben a rajzolt helyzetbe jut, annak lelapított kerületrésze oly helyzetet foglal el a (16) tolattyúhoz képest, melynél ennek (21) áttörése pontosan az (5) gőzbebocsátó csatorna irányában fekszik. Ekkor a maximális gőzmennyiség az (A) henger és a (B) dugattyu közötti (25) térbe áramlik és expandáló ereje folytán ezen teret nagyobbítani igyekszik, a mi csak úgy lehetséges, ha a (B) dugattyú a nyíl irányában elforog, a menuyiben a dugattyúnak ellenkező irányú forgása ezen térnek kisebbítését okozná, Ennek következtében a (B) dugattyú a nyíl irányában forgattatik, a mikor is a (16) gőztolattyú fokozatosan kifelé tolatván az (5) gőzbebocsátó csatornát lassanként zárja, míg a gőztolattyú mögötti (26) térben a (B) dugattyúnak egy előző állásánál összegyűlt gőz a (8) kibocsátó csatornán szabadon kiáramlik, úgy hogy semmiféle ellennyomás nem létesül. A 2. ábrában föltüntetett helyzetnél a (16) gőztolattyú az (5) gőzbebocsátó csatornát éppen zárja, ugyanezen pillanatban azonban a 3. ábrán látható módon a (D) hengernek (7) gőzbebocsátó csatornája már nyitva van. úgy hogy most a gőzbevezetésnek minden megszakítása nélkül a gőz már a (C) dugattyúra hat és ily módon a közös tengelyeken ülő (C, D) dugattyúkat tovább forgatja. Eközben a (18) gőztolattyú (3. ábra) a (7) gőzbebocsátó csatornát teljesen nyitja és azután fokozatosan zárja, a ' (25) térben (2. ábra) levő gőz pedig a (9)