34349. lajstromszámú szabadalom • Rotációs gőzgép

csatornán át szabadon kiáramlik. A to­vább forgó dugattyúk közül a (C) dugattyú (3. ábra) a (7) gőzbebocsátó csatornát oly pillanatban zárja, melyben a (B) dugattyú (2. ábra) a (6) gőzbebocsátó csatornát a (17) tolattyú segélyével bizonyos mértékben már megnyitotta. Ily módon fölváltva következik be majd az (A), majd a (B) henger többi gőzbebocsátó csatornáinak nyitása és zá­rása, úgy hogy a működés minden pilla­natában a gőzbebocsátó csatornák egyike nyitva van, míg a gőzkibocsátó csatornák közül mindig az áll nyitva, a mely a mű­ködésnek egy megelőző fázisában expan­dált gőz kibocsátására szolgál. A 4. ábrában oly foganatosítási alak van föltüntetve, melynél az előzőkben leírt hen­gerekből, mint nagy nyomású hengerekből, kiáramló gőzt ugyanily szerkezetű kis nyo­mású hengerekbe vezetjük. Ezen czélból a (22, 23) tengelyeken a már leírt módon elrendezett dugattyúkat magukba záró, külön táplált (A, D) nagy­nyomású hengerek mindegyike mellett egy­egy ezekkel teljesen azonos elrendezésű és működésű (a), ill. (d) kisnyomású henger van elrendezve, melyeknek dugattyúja szin­tén a (22, 23) tengelyekre van szerelve. Ezen kisnyomású hengereknek gőzbebocsátó csatornái a nagynyomású hengereknek ki­bocsátó csatornáival vannak összekötve és így ezektől kapják a gőzt. Máskülönben a működés ugyanolyan, mint az előző foga­natosítási alaknál. Megjegyzendő, hogy mi­után az egyik nagynyomású hengerből a gőzmennyiségnek fele már kiáramlott, az ez által táplált kisnyomású henger némi ellennyomást iparkodik kifejteni, mely azon­ban igen hatásosan leküzdetik, mivel ugyan­ekkor a másik nagynyomású henger a ma­ximális erőt fejti ki. A hengerek oly távol rendezendők el egymástól, hogy azok között bármelyik hengerhez kényelmesen hozzá lehessen férni a dugattyúknak esetleges kivétele czéljából. Ha fokozottabb erőátvitelt akarunk el­érni, akkor a 4. ábrában föltüntetett négyes hengercsoportot kétszeresen vagy többszö­rösen rendezhetjük el egymás mellett ugyan­azon hajtandó tengely számára. A (22, 23) tengelyek, melyek a 4. ábrá­ban föltüntetett foganatosítási alaknál a hengerek állványain kívül megfelelően mé­retezett korongok segélyével még a (27, 28) állványokban vannak ágyazva, a regulátort működtető (29) szíjkorongot hordják és a szivattyúnak (30) hajtó rúdjával vannak összekötve. Az egymáshoz illeszkedő részeknek tömí­tése tetszőleges ismert szerkezetek segé­lyével eszközölhető; így pl. a dugattyúknál ezeknek kerületére ráhúzott (31) feszítő abroncsokkal, ezek széleibe beágyazott (34) feszítő gyűrűkkel és a dugattyúk oldalfölü­leteibe beágyazott (35) feszítő gyűrűkkel, i a gőztolattyúknál pedig ezeknek oldalfölü­leteihez (32) rugók segélyével hozzászorí­tott (33) tömítő léczekkel. A gépnek szerkezeti részletei természe­tesen sokféleképpen módosíthatók anélkül, hogy ez által a találmány lényege megvál­toznék. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Rotációs gőzgép, jellemezve két, a haj­tandó tengelyen egymás mellett elren­dezett rotációs dugattyú által, melyek­nekmindegyike egy-egy külön hengerbe zárva kerületével excenter módjára köz­vetlenül hat a gőztolattyúkra, a hol is a dugattyúk akként vannak egymáshoz és a gőztolattyúkhoz képest beállítva, hogy a működésnek bármely pillanatá­ban az egyik vagy másik hengernek egyik gőzbebocsátó csatornája nyitva van. 2. Az 1. alatt igényelt gépnek egy foga­natosítási alakja, jellemezve két, henge­reikben központosán elrendezett, kerü­letüknek bizonyos részén excenter mód­jára elvágott dugattyú által, melyek elvágott kerületrészükkel egymáshoz ké­pest 180°-kal el vannak forgatva és melyek rugók segélyével kerületükhöz szorított három-három gőztolattyúra ak­ként hatnak, hogy ez utóbbiak a két hengernél váltakozva egymás után oly

Next

/
Oldalképek
Tartalom