34307. lajstromszámú szabadalom • Osztályozó dob

tatja, vagy pedig hullámosak is lehetnek, a mint jdJb 3, 2. ábrában az (a) kamránál látható. Az őrlőfölületek bármely más alakja, pl. az esőgolyós malmoknál szokásos alakja is alkalmazható. Mindkét őrlőkamra golyókat tartalmaz. Az (a) kamra golyói nagyobbak és nehezebbek, mint a (b) kamra golyói, mely utóbbiak csak arra szolgálnak, hogy a már előaprított anyagot tökéletesen finomra őrölje. A (c) osztályozó dob (h) szitákkal van ellátva, melyek nagyobb vagy kisebb számban alkalmazhatók. A sziták az osztályozó kerületétől a közép felé terjednek és czélszerűen a 3. ábrában föltüntetett homorú alakkal bírnak, úgy hogy az (a) kamrából a (c) szitakamrába belépő szitálandó anyag a malom forgása alkalmával a homorú szitafölületen végigcsúszik. A szitafölületek természetesen síkfölületekből is állhatnak és sugárirányban lehetnek elrendezve. A (h) sziták könnyű kicserélésének lehetővé tételére, a sziták czélszerűen a (c) szitadob (1) homlokfalainak (k) hornyaiba helyeztetnek. A (c) szitadobnak az (a) elő-őrlőkamra felőli homlokfala (i) nyílásokkal van ellátva, melyeken csak oly anyagok léphetnek át a (c) dobba, melyek már bizonyos finomsággal bírnak. Az (i) nyílások czélszerűen az (a) és (c) dobok kerületének közelében és a (h) sziták homorú föliilete fölött vannak elrendezve, úgy hogy az (i) nyílásokon át a (c) osztályozó dobba lépő anyag a homorú szitafölületre kerül. Mindegyik szita alatt, azaz a sziták domború oldalán egy-egy (m) fenék van elrendezve, mely czélszerűen ugyanoly görbülettel bír, mint a szita és mely fenék arra szolgál, hogy a szitán áteső anyagot fölfogja. Az (m) fenekek czélszerűen arra is használtatnak, hogy a (c) osztályozó dob két (1) homlokfalát mereven összekössék, mely esetben a (c) osztályozó dob köpenyét egy eltávolítható, köralakban meghajlított (n) szalag képezheti, melynek két végét (o) csavarok tartják össze. Ha az (o) csavarokat kicsavarjuk, akkor a dobköpenyt alkotó (n) szalag eltávolítható és a (h) szir ták a (k) hornyokból kihúzhatók, miáltal a szitadob összes részei könnyen hozzáférhetők és könnyen megtisztíthatók. Az osztályozó dob középtengelyének közelében az (a) kamra és az egyes sziták fölső oldala, azaz a szitáknak az anyagot az elő-őrlőkamrából fölfogó oldala között közlekedő utak vannak elrendezve. Az osztályozó dob középtengelyének közelében, a sziták alatt lévő terek és a (b) készre őrlu kamra között is közlekedő utak vannak alkalmazva. Az osztályozó dob két homlokfalában kiképezett nyílások azt eredményezik, hogy a szitán áteső anyag a (b) dobba kerül, míg a szitafölületen maradó részek az (a) dobba visszavezettetnek. Az anyagnak a (c) osztályozó dobból a (b) őrlődobba, vagy az (a) őrlődobba való vezetésére (q) vezetőlemezek rendeztetnek el. A (q) lemezek oly módon vannak elrendezve, hogy a szitafölületek alatti tér felé fordított (q) lemezek oly hajlással bírnak, mely lehetővé teszi, hogy az anyag a lemezeken a (b) őrlőkamrába csússzék, míg a szitafölületek fölött elrendezett (q) lemezek oly hajlással bírnak, hogy az anyagot az (a) elő-őrlőkamrába visszavezetik. A rajzon föltüntetett kiviteli alaknál négy (h) szita és négy (m) fenék van elrendezve. Ennek folytán nyolcz (q) vezető lemez szükséges, melyek közül négy az anyagot az (a) dobba és a másik négy a (b) dobba vezeti, mi mellett a különböző lemezek egymással váltakoznak. A (h) szitákat és az (m) fenekeket egészen a dobtengelyig lehetne vezetni. Ezen esetben a (q) lemezek belső vége 45°-ú szög alakjával bírnának és az anyag tölcsérszerű tereken át vezettetnék el, mely terek mindegyikét egy szita, egy lemez és egy fenék határolná és aránylag kis kibocsátó nyílással bírna, miáltal a kibocsátó nyílást a finom vagy a durvább szemcsék esetleg eltömhetnék. Ezen elrendezés ugyan a találmány keretébe esik, azonban nem czélszerű. Inkább ajánlatos a szitákat nem a dobközépig vezetni és az osztályozó dobot középen egy hengeres betéttel fölszerelni, melynek hengerfala a rajzon (r)-el van jelölve és mely falon a íq) lemezek áthatolnak.