34307. lajstromszámú szabadalom • Osztályozó dob

— 3 -A (q) vezetőlemezeknek az (r) hengerben fekvő részei fölött az (r) henger nyílások­kal van ellátva, melyeket a rajzon (s) és (t) jelöl; ezen elrendezés folytán az anyag a (q) lemez egész terjedelmében akadályta­lanul tovacsúszhatik és az (a) vagy (b) kamrába kerülhet. A (q) vezetőlemezek az (r) hengerfalon átlépve, kiszélesíttetnek, úgy hogy a lemezeknek a dobtengely f előli végei 90°-ú szögeket zárnak be és mind­egyik oldalon (p) közfalak által határoltat­nak. Ezen közfalak az (a) dobba vezető (q) lemezek részére a (h) szitafölületek meg­hosszabbításai által, míg a (b) dobba ve­zető (q) lemezek részére az (m) fenekek meghosszabbításai által képeztetnek, mi mellett a (p) közfalaknak az (a) dob fe­lőli oldala, a (q) vezetőlemezek fölött fekvő részein el van vágva, úgy hogy az anyag kibocsátására az egész körnegyedek sza­badon maradnak. A rajzon föltüntetett kiviteli példánál a (b) dobban, a (c) osztályozó dob homlok­falától kis távolságban elrendezett (u) le­mez arra szolgál, hogy a (b) dobból ne ke­rülhessenek golyók az osztályozó dob ki­vezető csatornáiba. Ily védőlemez szükség esetén az osztályozó dob másik homlokfa­lának kivezető csatornái előtt is elrendez­hető. A malom a következőképen működik: Az őrlendő anyagot az (f) tölcsérbe he­lyezzük, honnét azt a (g) csiga az (a) őrlődobba szállítja, melyben fölapríttatik és melyből az (i) nyílásokon át a (h) sziták fölső oldalára lép. (E mellett föltétele­zendő, hogy a malom a 3. ábrán rajzolt nyíl irányában forog.) Az osztályozó dobba belépő anyag a malom forgásánál a szitá­kon végigcsúszik és a szitákon áteső finom szemcsék a sziták alatt lévő (m) fenekekre esnek, melyekről a nyílásokon át a (b) őrlő­dobba kerülnek. A durvább szemcsék a (t) nyílásokon át az (a) elő-őrlődobba vissza­vezettetnek. A (b) dobba belépő anyag ezen dobban finom porrá őröltetik és a (v) liszt­kamrába kerül, melyből elevátor vagy más szállítóberendezés által eltávolíttatik. Az (a) elő-őrlődobba visszavezetett durvább szemcsék az (a) dobban az (f) tölcséren át belépő új anyaggal kevertetnek és ismét a golyók aprító hatásának tétetnek ki. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szita- vagy hasonló fölületekkel bíró osztályozó dob szemcsés anyagok osztá­lyozására, melyek külömböző finomságú alkatrészeket tartalmaznak, jellemezve az által, hogy a dob egyik homlokfala oly nyílásokkal van ellátva, melyek a szitálandó anyagot a dobba bevezetik és a durvább szemcséket a dobból vissza­vezetik, míg a dob másik homlokfala oly nyílásokkal bír, melyek a finom szem­cséket elvezetik. 2. Az 1. igénypont szerinti osztályozó dob kiviteli alakja, jellemezve az által, hogy a dob több szakaszra van osztva, me­lyek a kerülettől a közép felé futó szi­tákkal és ezek alatt elrendezett fene­kekkel bírnak, mely szakaszok mind­egyike az egyik oldalfalban a szitá­landó anyag bevezetésére szolgáló bebo­csátó nyílásokkal és ugyanezen oldal­falban a szitán maradt részeknek elve­zetésére kibocsátó nyílásokkal (vagy ki­bocsátó nyílással) bír, míg a másik ol­dalfalban a szitán áteső anyagot elve­zető nyílásokkal van ellátva. 3. Az 1. és 2. igénypontok szerinti osztá­lyozó dob kiviteli alakja, jellemezve az által, hogy a szitálandó anyagot beve­zető nyílások a dobkerület közelében és a szitán maradt anyagot elvezető nyí­lások a dob ugyanazon oldalfalában a közép közelében vannak elrendezve. 4. Az 1. és 2. igénypontok szerinti osztá­lyozó dob kiviteli alakja, jellemezve az által, hogy a dob szitái görbék és hogy a szitálandó anyagot bevezető nyílások, valamint a szitán maradt részeket elve­zető nyílások a homorú szitafölület fö­lött, míg a szitán áteső részeket elve­zető nyílások a domború szitafölület és az utóbbi alatt lévő fenék között van-I nak elrendezve. ! 5. Az 1. és 2. igénypontok szerinti osztá­lyozó dob kiviteli alakja, jellemezve két csoport, a dobtengelyhez képest

Next

/
Oldalképek
Tartalom