34296. lajstromszámú szabadalom • Versenyjáték

2 — 3. ábra az 1. ábra C—D vonala sze­rinti keresztmetszete és a 4. ábra a tekercselőorsók kapcsolóberen­dezésének kiviteli alakja. A játékszer (a) szekrényből áll, mely fölül (b) födéllel van ellátva, hogy a teker­cselőorsókhoz kényelmesen hozzáférhes­sünk. A játékbábuk (c) futópályája egyes (d) léczekből áll, melyek két végükön össze vannak tartva; a léczekre tetszésszerinti rajzzal (pl. hegyi úttal) bíró szövet vagy hasonló fölület van kifeszítve. A (d) léczek vezetékeket képeznek, melyekben a patkó­alakú mágneseket tartó (e) szánok mo­zognak. Ha a léczek egyenes vezetéket képeznek, akkor a mágnesek egyenes vonalban vezet­tetnek. Ha ellenben a szánok vezetéke kö­rülbelül az egyes orsók szélességének meg­felelő játéktérrel bír, akkor a mágnesek görbe vonalban vezettetnek, minthogy a mágnesek szánjaival összekötött (f) húzó­elemek a csévékre a véletlen játéka sze­rint szabálytalanul tekercselődnek föl. Az (f) húzózsinórok különbző hosszú és széles (g) vastagításokkal, pl. nagyobb cso­mókkal, körültekercselt vagy körülfont fo­nalakkal vannak ellátva. A húzózsinórokon továbbá (h) hüvelyek vannak elrendezve, melyek a véletlen játéka folytán a vasta­gítások fölé csúszhatnak. Hogy a czélhoz ért mágnesek, illetve ezek szánjai a kezdeti helyzetbe a pálya alsó végére visszahúzhatok legyenek, a szánokon (i) zsinórok vaniiak megerősítve, melyek a szekrény mellső falában elrende­zett nyílásokon át kiállnak és megfelelő fogantyúval vannak ellátva. A (k) tekercselőorsók lazán ülnek az (1) forgattyúval ellátott (m) hajtótengelyen. A tekercselőorsók (n) pereme (o) peczket tart, míg az (m) tengelyen utánállítható (p) rú­gok vannak oly módon átdugva, hogy a rúgók a mindenkori forgattyúhelyzet után az (o) peczkekhez fekszenek és így a hajtó­tengely forgatásánál a (k) orsókat előbb vagy később magukkal viszik. A 4. ábra a (k) tekercselőorsók kapcsoló­berendezésének másik kiviteli alakját mu­tatja. Ezen kiviteli alak annyiban tér el a föntleírttól, hogy a kikapcsolást a mágnest hordó (e) szán létesíti. Az (e) szán e czélra ékszerű (q) orral bír, mely az orsó ferde fölületébe ütközik és az orsót az (m) hajtó­tengelyen annyira eltolja, hogy az (o) pe­czek (vagy toldat) a (p) rúgó hatáskörén kívül kerül (még merev ütköző alkalmazása esetében is). A bekapcsolást az (m) tenge­lyen lazán elrendezett (r) tekercsrúgó léte­síti. A kapcsolás ezen elrendezésénél az orsó tartósan kapcsoltatik ki, a mikor az orsóhoz tartozó bábu a czélhoz ért. A kap­csolás természetesen más alakban is foga­natosítható. Az (s) játékbábuk lágyvasból készült kis (t) csúszódarabbal láthatók el, vagy pedig játékkocsik alkalmazásánál a kocsikerekek készíthetők az említett anyagból. A berendezés a következőképpen mű­ködik : A mágnesek szánjai az (i) zsinórok által a játékpálya legalsó helyzetébe húzatnak, mely a játékkocsik indulási helyét képezi; erre a játékkocsikat (t) csúszódarabjaikkal a futópálya alatt levő mágnesek pólusára helyezzük. Az (1) forgattyú forgatása által az (o) peczkekkel ellátott (k) tekercselő­orsókat a (p) rúgók magukkal viszik, mi mellett a (k) orsók különböző, a véletlentől függő időpontokban jönnek mozgásba, mint­hogy az egyes (p) rúgóknak különböző uta­kat kell megtenniök, míg az (n) peczkekbe ütköznek. Ennek következtében a játék­kocsik egyidejűleg (ha a peczkek nívóik­hoz fekszenek), vagy megfelelő időközökben indulnak el, ha a peczkek rugóikhoz képest különböző helyzetekben vannak. A szerint, a mint az (f) húzóelemek a (k) tekercselő­orsókra, azaz egy vagy több zsinórvastagí­tás az egyik vagy másik helyzetbe fölteker­cselődik, az orsó átmérője megváltozik és így az időegységenként föltekercselődő zsinórdarab nagyobb vagy kisebb. Hogy a váltakozó sebességet még másképen is be­folyásolhassuk, az (f) zsinórokon csúszó (h) hüvelyeket rendezünk el. A szerint, a mint a csomók által véletlenül visszatartott hü­velyek közül egy vagy több tekercselődik

Next

/
Oldalképek
Tartalom