34119. lajstromszámú szabadalom • Készülék gőzkazánok gőztermelésének meghatározására, munkájának jelzésére s a gőzkazán terhelésének mérésére

Megjelent 1905. évi október hó 19-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 84119. szám. V/e/2. OSZTÁLY­Készülék gőzkazánok gáztermelésének meghatározására, munkájuknak jelzésére s a gőzkazán terhelésének mérésére. GEHRE MIKSA MÉRNÖK BATH-DÜSSELDORFBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 április hó 6-ika. Jelen találmány tárgyát berendezés ké­pezi gőzkazánok gőztermelésének meghatá­rozása, illetve a kazánfűtőfölület egysé­gére számított terhelésnek mérése czéljá­ból. Ismeretesek ugyan oly készülékek, me­lyek a kazánból kiáramló gőz mennyiségét megmérik, azonban oly készülékek, melyek a kazán által termelt gőzmennyiséget, il­letve annak terhelését a kazánfűtő fölület egységére jeleznék, még nem ismeretesek. A mérés az által történik, hogy a gőzel­vezető vezetékben elrendezett szűkített ke­resztmetszet előtt és mögött lévő feszült­ségek, állandó magasságú vízoszlopok köz­vetítésével egy higanyoszlop végeire hat­nak, úgy hogy a higanyoszlop a nyomáskü­lönbség vagy nyomáscsökkenésnek megfe­lelően emelkedik vagy esik. Az (a) gőzvezetékben a (b) testben (o) szűkítés van elrendezve (1., 2. és 3. áb­rák). A szűkítés előtt és mögött ágaznak el a (c) gőzcsatornák vagy gőzcsövek, me­lyek a készülék (d) higanyoszlopára (4. ábra) úgy hatnak, hogy a nyomáskülönbség vagy a feszültségcsökkenés, mely az (a) csővezetékben az (o) szűkítés által idézte­tik elő, la készülékben lévő higanyoszlopra hat, és pedig oly módon, hogy a nyomáskü­lönbség által az (i) higanyoszlop a kémlő üvegcsőben emelkedik vagy fordított eset­ben esik. A készülék hűtése czéljából az (o) szű­kítés előtt és mögött elrendezett (e) csa­tornák a vízzel telt, két részből álló (k) tartályba torkolnak; a két részből való (k) tartály helyett két tetszőleges helyzetű, egymástól elkülönített tér rendezhető el. Ezen tartály az (e) csatornák vagy csövek fölső széléig vízzel van megtöltve; ezen csatornák a fölösleges vizet az (a) ve­zetékbe vezetik vissza és különböző mó­don rendezhetők el. Az által, hogy a vízszin a két (m n) térben mindig egyenlő magasan tartatik meg, megakadá­lyoztatik az, hogy például a nyomócsö­vekben való egyenlőtlen kondenzációból ke­letkezett nem egyenletes víznyomás a hi­ganyoszlop mindkét oldalára hasson és a gőzt a készülékben túlhevítse. A készülék lényegileg főkép abban áll, hogy, mint már említettük, az (i) higany­oszlop mindegyik oldalán egy vízoszlop van elrendezve, melynek magassága állandóan ugyanaz vagy megközelítően azonos. Ezen elrendezés (m) és (n) terekből állhat, me-

Next

/
Oldalképek
Tartalom