34119. lajstromszámú szabadalom • Készülék gőzkazánok gőztermelésének meghatározására, munkájának jelzésére s a gőzkazán terhelésének mérésére

- 2 — lyek azonban egymáshoz különböző magas- ' ságban elkülönítve is rendezhetők el a csövek vízszintesen vagy közel vízszintesen torkolhatnak az (o) szűkítés irányában (1. ábra) és oly szűken tartatnak, hogy mint hajszálcsövecskék működhetnek. Az (i) higanyoszlop ingadozásai által (c)ben mozgatott vízoszlop a fölső részben ideoda tolódik, a nélkül, hogy az (a) vezetéken kifutna. A szűkítés egyik oldalán a vízoszlop magassága egy hajszálcsövecske, a másik oldalon egy tágabb tér által is határolható, a mi az előbb említett eszközök kombinációját képezné. A (d) készülék külső (g) kémlő üvegcsövébe egy második szűkebb (v) kémlő üvegcső van behelyezve, mely törés esetén (w) tömítése által megakadályozza, hogy a higany a külső csőbe jusson. A higanytéren belül még az (x) szűkítés van elrendezve, mely a higanyoszlop túlgyors ingadozását akadályozza meg és mely helyzeténél fogva el nem dugulhat, mert minden, a készülékbe behatoló test a higany fölületén viszszamarad. A higanykészűlék maga tetszőleges alakkal és szerkezettel bírhat. A kémlő üvegcső mellett a forgatható (y) skála van elrendezve. Az egyes mezőkön a gőz súlya számára való kívánt számértékek, melyek a fűtőfölületegységnek időegységére vonatkoznak és melyek a gőz kiáramlásának ismert képlete szerint vannak számítva, jeleztetnek, úgy hogy a higanyoszlop állása a kémlő üvegcsőben megmutatja, mily gőzmennyiséget adott le a kazán a megfelelő időegységben. A skálát úgy is lehet berendezni, hogy a számok azon gőz súlyának megfelelő értékeket mutatják, mely az időegységben az (a) vezetéken átáramlik. A test alsó végén az (u) elvezető csatorna van elrendezve, mely a vizet a vezetékből eltávolítja. A találmány további foganatosítási alakjai a következő ábrákban vannak föltüntetve, és pedig 5. ábrán két egymástól elválasztott, egyenlő magasságban fekvő vízkamrával, 6. ábrán hasonló elrendezés a tulajdonképeni vízkamrák mellőzésével, 7. ábra a 6. ábrának megfelelő keresztmetszet, 8. ábrán különböző magasságban elrendezett vízkamrákkal, 9. ábrán egy vízkamrával és egy hajszálcsővel, 10. ábrán két hajszálcsővel ellátott elrendezés, 11. és 12. ábrákon a gőzelvezető cső keresztmetszetben, . 13. és 14. ábrákon a higanyt kémlő üvegcső különleges alakjai láthatók. Az 5. ábrán (a) a gőzelvezető cső, (b) a keresztmetszetet szűkítő test a belső (o) nyílással, (e) a gőznyomó csöveket jelzi, melyeken át a nyomás a keresztmetszetet szűkítő testek előtt és mögött a (k k) vízkamrák egyenlő magasságú (m) és (n) vízszinére hat, míg a (c) vezetékcsövek a(d) higanyjelző készülékhez vezetnek, melynek külső (g) és belső (r) kémlő üvegcsövében a nyomáskülönbség következtében az (i) higanyoszlop emelkedik vagy esik. A forgatható (h) skálára a gőznek az idő- és fűtőfölületek egységére számított súlya vanfölvive. Hogy a higanyoszlopnak a gőzelvezető vezetékben föllépő hirtelen lökések folytán keletkező túlgyors ingadozását megakadályozzuk, a belső (r) kémlő üvegcsövet (13. ábra) (s) horonnyal látjuk el, mely helyzeténél fogva tisztátalanságoktól el nem dugulhat, minthogy ezen tisztátalanságok a (v) higanygyűjtő térben a higany fölületén gyűlnek össze. A 14. ábra a higanycső egy másik zárt alakját tünteti föl, mely alsó végén csak egy finom fiirattal van ellátva. A 6. ábrán két külön vízkamra elrendezése helyett a (c) vezetékcsövek fölfelé csak tágítva vannak és a gőzt elvezető (a) cső legmélyebb pontján csatlakoznak, úgy hogy a vízoszlop állandó magassága biztosíttatik a kondensvíz által, mely az (a) csővezetékbe esetleg kiáramló vizet folyton pótolja. A 9. ábra pedig egy vízkamrával ellátott berendezést tüntet föl, míg a másik vízkamra a vízszintes (l) hajszálcső által helyettesíttetik, mely közvetlenül a (c) ve-