34078. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó berendezés

is az egyik vagy másik irány felé mozdul­nak el és a bal- vagy jobboldali emelőpár által képezett könyökemelő megnyúlik, te­hát a megfelelő (30) sarú rászorul az il­lető (20) vagy (21) kötés fél (29) karimá­jára, úgy hogy ez a kötésfél forgatja a (13) tengelyt, míg a (32) rúd normális helyze­tébe vissza nem tér. A (13) tengely for­gásiránya tehát attól függ, melyik (20) vagy (21) kötésfél van bekapcsolva. A (37) emelő működtetése czéljából a (42) keresztfej a (44) rúd útján (4. ábra) a (46) henger (45) dugattyújával van kap­csolva. Hogy a hajtóközeget a (45) dugaty­tyú egyik vagy másik oldalához lehessen vezetni, a (48) és (49) csatornák vannak al­kalmazva és az ezeket szabályozó, a (46) hengerre szerelt (53) tolattyúszekrény (52) betétjében mozgó (50) tolattyúnak egy köz­ponti (51) ürege van (8. és 9. ábra). Mikor az (50) tolattyú lökete bal végpontjában van (8. és 9. ábra), a gyűrűalakú (55x) csa­torna az (56) kamrával közlekedik és így a (46) henger bal végébe vezet hajtóközeget, ugyanekkor a másik gyűrűalakú (54x) csa­tornát a szelep nem zárja el és a (46) hen­ger jobb vége a (49) csatornán és az (54x) gyűrűalakú csatornán az (57) kifúvató kam­rával közlekedik. Mikor az (50) tolattyú a másik végállásában van, az (56) kamra köz­lekedik a (49) csatornával, míg a (48) csa­torna az (53x) kamrával és így az (50) to- ! lattyú központi (51) üregén át az (57) kam­rával közlekedik. Az (50) tolattyú az (58) rúd útján, mely csavarmenetes végével a (61) emelő vil­lás (60) végébe ágyazott (59) csavarházon megy át, eme (61) emelővel van kapcsolva, melynek másik vége ugyancsali villás és a (62) csap útján a (63) fülecsre van ágyazva. Az (50) tolattyút az által lehet beállítani, hogy rúdját a (64) korong segélyével el­forgatjuk. A (61) emelő a (66) karmantyúval van fölszerelve, melyben egy (68) rúd némileg kivastagított (67) része csúszik. A (67) részre a (69) alátétlemezek fekszenek, me­lyek a> (71) fogaskerékre, illetve (72) üt­közőre fekvő (70) rugók hatása alatt álla­nak. A (68) rúd egyik vége a (74) lemezen ki­képezett (73) vezetékben van vezetve, má­sik (75) vége csavarmenetes és a (79) karba a (78) csap segélyével ágyazott (77) eme­lőn alkalmazott (76) csavarházba fogódzik. A (77) emelő alsó (80) vége villás (3. és 5. ábra) és a (81) karmantyúval van for­gathatóan kapcsolva (10. ábra), mely a (27; tengelyen elmozduló (82) karmantyún for­gatható; a (82) karmantyú eltolódását a (83) peczelc idézi elő, mely a (27) tengely hasítékain megy át és a tengely egy fúra­tában vezetett, külső végén két (85) fo­gazással ellátott (84) rúddal van kapcsolva (5. ábra). Eme (85) fogazások a (28) hajtó­szíjdobon ágyazott (86) fogasívekbe fogód­zanak és mindegyik fogasív még egy el­tolódó (87) fogasrúddal is kapcsolódik, mely­nek külső vége a (28) szíj dob koszorúja belső fölületén a (89) csapra ágyazott (88) centrifugáltömeggel van kapcsolva. Eme (88) tömeg külső vége a (90) fülecs útján a (91) rúgó segélyével a másik tömeg ágya­zási és külső vége közé eső pontjával van kapcsolva. A 7. ábrán látható centrifugáiszabályozó normális állásánál a (88) tömegek nem fek­szenek a (28) szíjdob belső koszorújának fölületére, a mint a sebesség nő, a kifelé mozgó (88) tömegek a (87) fogasrudakat magukkal viszik és a (86) fogasíveket el­forgatják, minek következtében a (84) rúd is eltolódik és a (83) csap a (77) emelőt akként forgatja el, hogy a (68) rúd a (61) emelőt kifelé mozgatja, minek következté­ben az (50) szelep is elmozdul és a (45) dugattyú a (44) rúd útján a (42) kereszt­fejet a (46) hengertől távolítja. Ekkor a (37) emelő a (32) rudat akként mozgatja, hogy a (20) kötés bekapcsolódjék, és így a (13) tengely forgásnak induljon. Viszont a sebesség csökkenése azt idézi elő, hogy a centrifugáitömegek egymás­felé közelednek, tehát a föntebb jelzett ta­gok ellenkező irányban mozdulnak el. A mint a (13) tengely forogni kezd, a bekapcsolt (20), illetve (21) kötés hatása

Next

/
Oldalképek
Tartalom