33939. lajstromszámú szabadalom • Gőzturbina
— 3 lehetővé; 4. az izotermikus kiterjeszkedésnél alkalmazást találó részeknek egy gépben való egyesítése, melynek szerkezete a hőveszteségeket megakadályozza. Az alábbiakból ki fog tűnni, hogy az izotermikus expanziót alkalmazó gép több vagy kevesebb részből állítható össze, aszerint amint nagyobb vagy kisebb megtakarítást akarunk elérni. A mellékelt rajzokon az I. ábra egy teljes üzemberendezés általános elrendezését mutatja hosszmetszetben, melynél tűzzel hevített túlhevítők és újramelegítők vannak alkalmazva, a 2., 3. és 4. ábrákon az 1. ábra X—X, Y—Y és Z—Z vonalai szerint vett metszetek láthatók, az 5. ábra egy másik általános elrendezést mutat, melynél az újra melegítőkben túlhevített gőz talál alkalmazást, a 6 ábra az újramelegítő csöveknek egy másik elrendezését mutatja, a 7. ábra az 5. ábrabeli újramelegítőnek egy módosítása, míg a 8. és 9. ábrákon ismét más újramelegítési módszerek vannak vázlatosan föltüntetve, a 10. ábra egy turbinának függélyes hosszmetszete, a II. ábra baloldali fele a 10. ábra V—V, jobboldali fele pedig ugyanazon ábra W —W vonala szerinti metszete, a 12. ábra a szelepkamráknak a 11. ábra Al—A1 vonala szerinti metszete, a 13. ábra a turbina magas nyomású végének homlokrajza a kormánykerék egy részének föltüntetésével, a 14. és 15. ábra egy kormánykerék elrendezésnek homloknézete és alaprajza, a 16., 17. és 18. ábrák a kerék működését tüntetik föl; a 19. és 20. ábrán pedig az excentrikus orsóhoz csatolt emelők részletrajzai láthatók. A találmány tárgyának alább leírandó foganatosításánál az összes elemek egy géppé vannak egyesítve oly módon, hogy a hatásfok a lehető legnagyobb legyen. Föltételezzük, hogy a turbinában kiterjeszkedő közeg gyanánt vízgőz használtatik és hogy a turbina a kompound turbinák valamelyik típusához tartozik, azonban mint látni fogjuk, a vízgőzt bármilyen kondenzálható rugalmas közeg helyettesítheti. Az 1—4. ábrán föltüntetett ismeretes típusú (a) kompound turbinánál a kiterjeszkedés egyes szakaszai úgy vannak egymástól elválasztva, hogy az első szakaszból kilépő gőz egy újramelegítőbe áramlik, mely a második szakaszhoz vezető csőbe torkol, a második szakaszból eltávozó gőz szintén egy második újramelegítőbe jut stb., úgy hogy a gőz minden kiterjeszkedés után, a a végleges kibocsátásig folyton újramelegíttetik. Az (a) turbina vízszintes tengelyen van elrendezve s az újramelegítők a turbina teste alatt foglalnak helyet. A (b, c) újramelegítők csövekből állnak, melyek egy (d) tűzcsatornában vannak elrendezve, ahol ez utóbbi az (e, f) kazánokat, (h, i) túlhevítőket és (k, 1) vízforralókat is magában foglalja. A turbina (m) kibocsátó csövéhez egy (n) kigyócsővel fölszerelt hőregenerátor csatlakozik, mely a turbinából a körfolyam legmagasabb hőmérsékét megközelítő hőmérsékkel kilépő gőz hőtartalmát kivonja. A vizet ezen regenerátorba az (u) kondenzátorból kiinduló (o) cső vezeti, míg a regenerátor (n) csövének a turbinához legközelebb fekvő (p) vége egy (r) cső útján a vízforralókkal áll összeköttetésben, úgy hogy a turbinából kilépő gőz hőtartalmának egy része a működő közegben ismét érvényre jut. Az (e, f) kazánok és (h i) túlhevítők hasonló berendezéssel bírnak, amennyiben egy alsó és egy felső dobból állnak (2. és 3. ábra), melyeket számos, megközelítőleg függélyes cső köt egymással össze. Ez utóbbiak a (d) csatornán haladnak keresztül s az égési gázokat útjukban feltartóztatják. A kazánok, túlhevítők, újramelegítők és vízforralók mindnyájan a (d) csatornában vannak elrendezve és pedig oly módon, hogy az égési gá'/ok hője a lehető legjobban vonatik ki, ahol ezen gázok a csatorna egyik végén fejlesztetnek és gyújtatnak meg. Tüzelő anyag gyanánt szénpor is alkalmazható.
