33939. lajstromszámú szabadalom • Gőzturbina

A (<1) csatorna alatt vagy körül az égéstermékeket az (s) kéménybe szállító csatornák vannak elrendezve, melyeken a levegőt szállító (t) vascsövek haladnak végig, melyek a levegőt a tűzgázak áramlásával ellenkező irányban vezetik a tűzhelybe, úgy hogy a levegő fölmelegítve jut a tüzelő anyaghoz. Az 5—7. ábrákon föltüntetett kiviteli alaknál az újramelegítők nem közvetlenül tűzgázok, hanem közvetve túlhevített gőz által hevíttetnek. Az 5. ábrabeli (2) gőzfejlesztő (3) dobokkal van ellátva, melyekből a gőz a (4) túlhevítőn keresztül vezettetik tova. Túlhevítés után a gőz két részre oszlik s az egyik rész a (6) csövön keresztül közvetlen az (5) turbinához, a másik rész pedig a (8) csövön keresztül a (7) újramelegítőkhöz halad. A föltüntetett példában a turbina öt újramelegítővel van ellátva, melyek párhuzamosan vannak a gőzt vezető (8) csőre kapcsolva. A (9) szivattyú az újramelegítőkből a (25) csövön távozó lecsapódott gőzöket a (10) csövön, (26) tápvízforralón és (27) csövön keresztül a kazánhoz szállítja vissza. A turbinából az első kiterjeszkedés után kilépő gőzt a (11) cső az első újramelegítő alsó részébe vezeti, honnan a gőz a (12) csőben, a túlhevített gőz áramlásával ellenkező irányban fölfelé halad és visszatér a turbinába. Ezen folyamat a turbinában való minden egyes kiterjeszkedés után ismétlődik s a gőz végül a (13) kibocsátó csövön keresztül a (14) regenerátorba jut. Megjegyzendő, hogy az 5. ábra csupán vázlatos rajz, tehát az egyes részek méretei nem felelnek meg a valóságnak. Az újramelegítő kigyócsőnek a 6. ábrán látható módosított elrendezésénél a turbinából jövő gáz az újramelegítő alsó részébe vezettetik s onnan az újramelegítőbe fölülről belépő gőz áramlásával ellenkező irányban haladva, visszatér a turbinába. Az 5. ábrán a turbinából kilépő gőz a regenerátoron keresztül a (19) kondenzátorba érkezik, mely a hűtővizet a (20) csövön kapja s egy (21) légszivattyúval van ellátva. Egy másik (22) légszivattyú a kondenzátorból kilépő közeget a regenerátor (28) kigyócsövén hajtja keresztül, honnan ezen közeg az újramelegítőkből távozó lecsapódott gőzökhöz halad s azokkal egyesül. Az egymással egyesült gőzök most a (26) vízforralóba érkeznek s onnan a kazánba térnek vissza, úgy hogy teljes körfolyamot végeznek. A 7. ábrán az újramelegítőknek egy másik foganatosítása látható, melynél a turbinából kilépő gőzöket vezető (12) kigyócsövek egy tágas kamrában vannak elrendezve, míg a túlhevített gőz, mint előbb, a (8) csövön lép be s lecsapódás után a (25) csövön távozik. A túlhevített gőznek két részre osztása helyett a következő módszert is alkalmazhatjuk (8. ábra). A (2) gőzfejlesztőből kilépő gőz a (29) csövön a (30) túlhevítőbe s onnan, miután a (31) kigyócsövekben túlhevíttetett, a (32) csövön közvetlenül a (33) újramelegítőkbe áramlik, melyek ez esetben czélszerűen a (6) ábrán látható típushoz tartoznak. A gőz azután a (34) csövön a túlhevítőbe tér vissza s a (35, 36) kigyócsövekben való haladása közben ismét túlhevíttetik, mielőtt a (37) csövön közvetlenül a turbinába jutna. A 9. ábrán a túlhevített gőz vezetésének egy másik módja látható. A (2) gőzfejlesztőből kilépő gőzt a (29) cső a (30) túlhevítő (31) kigyócsövébe, onnan pedig a (38) cső a (39) újramelegítőkbe vezeti, melyek szintén a 6. ábrabeli típushoz tartoznak, azon eltéréssel, hogy a kigyőcsövek alsó és fölső szakaszra vannak osztva. A gőz, miután a (40) csőszakaszokon áthaladt, a (41) csövön a túlhevítő (35, 36) kigyócsöveibe érkezik s azokat elhagyva, két részre oszlik. Az egyik rész a (42) csövön a turbinába, a másik rész pedig a (43) csövön, az újramelegítők alsó (44) csőszakaszaiba jut, míg a lecsapódott gőzöket egy szivattyú a (4-6) csövön közvetlenül a gőzfejlesztőbe, vagy az 5. ábrán látható (26) vízforralóba szállítja. A turbina hőmérséke az újramelegítők elrendezése következtében gyakorlatilag mindenütt egyenlő fokon tartatik s az eltávozó gőz olyan liőmérsékkel lép ki a turbinából, mint amilyennel a kiterjeszkedés egyes szakaszai alatt az újramelegítőkbe érkezik. Mi-