33933. lajstromszámú szabadalom • Fölállítható író- és rajztömb

szolgál, hogy azt a tömb betétjének meg­felelő részébe bedugva, a betétet a tömbhöz erősítse, de úgy, hogy az egyszersmint bár­mikor szétválasztható is legyen. Ugyanilyen nyelv (1 .1. és 2. ábra (a n) van alkalmazva, a tömb (a) lapjának hosz­szú szabad oldalára is, mely ugyanazt a szolgálatot teljesíti, mint az (f) függelé­ken alkalmazott (n b) nyelv. Az (a) lapnak a hosszú szabad oldalán az összeragasztott két kemény lemez közt van a (b n) nyelv számára egy megfelelő nyílás hagyva azon czélból, hogy a kívánt helyzet előállítására a (b n) nyelvet abba bedug­hassuk. A rajztömb két nagy lapját egy körülbe­lül 1 cm. magas és 2 cm. széles falécz (1. 1. és 2. ábra (c) választja el egymástól olyan vászon borítással, hogy a lécz kétéli­nél a tömb lapjai szabadon fordulhassanak. Ezen két lap közé iktatott lécz részben a lemezből készült lapok merevitésére, rész­ben pedig a tömb néhány helyzetében az állás szilárdítására szolgál. Továbbá a tömb (a) lapjának hosszú szabad szélén egy kö­rülbelül 1 cm. keresztmetszetű lécz fut végig, a mi részben a lemezpapirlap (a) merevitésére, részben pedig némely hely­zetben arra szolgál, hogy a hozzá kerülő sík élét az eltolódásban megakadályozza, továbbá ezen léczbe van beerősítve, úgy a tömb összecsukásához szükséges szög (lásd 3. és 4. ábra (ö), valamint a hordozásra szükséges szíj (lásd 3. és 4. ábra (sz). A teljes rajztömb második része a betét, a mi lehet vagy lemezpapirosokból össze­ragasztott tömbbetét, egyik oldalán tömb­szerűen fölragasztott papirosokkal, a má­sik oldalán pedig ellátva egy levehető pala­papirral. De a tömb betétjét képezheti az előbbeni betéttel egyenlő nagyságú rajz­deszka is. A betét, ha az lemezpapirból áll, úgy van készítve, hogy a két összeragasztott lemez mind a négy oldalán egy olyan rés van hagyva, a mikbe a tömb borítékán alkal­mazott s föntebb már leírt kemény nyelvek bele illenek. Ha pedig a betét rajzdeszka, akkor an­nak mind a négy oldalára hasonló réseket lehet fűrészelni, úgy hogy ugyanolyan mó­don lehessen a nyelvek segítségével magá­hoz a tömbhöz kapcsolni. Jelen találmány a fönti részletes leirás szerint tehát most már a következőkre vá­lik alkalmassá. Hogy nyelvek vannak alkalmazva a tömbre, lehetséges a tömbbe tetszés sze­rinti betétet alkalmazni (úgy lemezpapirt, mint rajzdeszkát). Nemcsak a tömb lapjainak nagysága sze­rinti betétet alkalmazhatunk rá, hanem két­szer akkora nagyságú rajzdeszkát is, vagyis ha a tömb í /i ív nagyságú papirosnak fe­lel meg, akkor egész könnyen kapcsolha­tunk a tömbbe 1 /a ív papírhoz való rajz­deszkát is, a nélkül, hogy a tömb állásának szilárdsága szenvedne. Továbbá, miután a nyelveknek megfelelő rések száma a betéten négy, vagyis, mind a négy oldalon vannak alkalmazva, lehetővé válik, hogy a tömb betétjének téglalap­alakú rajzfölületét úgy hosszúsági, mint magassági helyzetben használhatjuk (lásd 8—13. és 14—18. ábrákat). Hogy miután a tömbön van egy függelék alkalmazva, a tömb magában, vagyis betét nélkül is használható háromféle helyzetben (lásd 5., 6. és 7. ábrát), melyek közül az első (lásd 5. ábra) legalkalmasabb Íráshoz, miután ezen helyzetben egy körülbelül 15 fokú lejtőt kapunk, melyre az irópapirt min­den akadály nélkül, bármely helyzetben rá­tehet j ük. A második helyzet arra alkalmas, hogy a ferde, mintegy 15—20 fokú síkra úgy a tömb betétjét, vagy tetszés szerinti rajz­deszkát, vagy végre nyitott könyvet tehe­tünk, a nélkül, hogy ezek bármelyike le­csúsznék a lejtőről, miután az (a) oldal alsó részén az (1) lécz ezen beállítás sze­rint kissé az (a) sík felé emelkedik s így a síkra fektetett rajz-, író vagy olvasó la­pot a lecsúszásban megakadályozza (lásd 6. ábrát). Ez a helyzet azután igen alkalmas mértani rajz, vízfestés vagy írás és olva­sásra is. Végre, ha az (f) függelék nyelvét az (a)

Next

/
Oldalképek
Tartalom