33933. lajstromszámú szabadalom • Fölállítható író- és rajztömb
— 3 -lapból kikapcsoljuk, vízszintes síkfölületet kapunk, ha netán erre volna szükségünk (lásd 7. ábrát). Ha továbbá a (b—n) nyelvet beledugjuk a betét egyik hosszoldalán lévő résbe, az (a n) nyelvet pedig szintén a betét másik hosszoldalán lévő résbe, akkor olyan rézsútos lejtőt kapunk, a mely rajzvázlatok készítésére alkalmas (lásd 9. ábrát). Hogy pedig ezen rézsútos rajzfölület a kéz nyomása következtében hátra ne nyomódjék, a betét szélét leengedjük az asztal széle alá, a mit lehetővé tesz az (a n) nyelv szalagjának a hosszúsága (1. 8. ábraX A nélkül, hogy a nyelveket más résekbe dugnánk, illetve a tömb ezen összeállításának változtatása nélkül (csupán a (b) lapot kell az (a) helyett az asztal síkjára fektetnünk), nyerjük a 10., 11., 12. és 13. ábra szerinti helyzeteket, melyek mindegyike alkalmas szabadkézi rajzoláshoz és ezek közül a 11. ábra szerinti helyzet (a) lapjainak fölhasználásával igen alkalmas könyvtámasztónak, a 12. ábra szerinti helyzet pedig igen alacsony termetű egyén számára rajzoláshoz. Körülbelül ugyanilyen helyzeteket adhatunk rajzfölületünknek, ha a tömb nyelveit a betétnek rövidebb oldalán lévő résébe dugjuk be, a mint ezt a 14., 15., 16., 17. és 18. ábra mutatja. Ezen tömb szerkezeténél fogva továbbá alkalmas arra is, hogy elkezdett, vagy bevégzett rajzokat hordozás közben is megóvjuk a megrongálódás, vagy bepiszkolódástól, mert a tömb födőlapjai (a) és (b) a támasztásra alkalmas voltukon kívül természetesen födőlapként is szerepelnek. Továbbá az által, hogy az (f) függeléket tetszés szerint a tömb belső, vagy külső oldalára fektetjük le, a tömb becsukása alkalmával elkerüljük azt, hogy a rajzlap a függelék széle által megrongáltassék. Jelen rajztömb alkalmas továbbá arra is, hogy az (a) oldalon végigfutó léczre könynyen alkalmazhatunk fogantyúként szereplő bőrszíjat, miáltal igen könnyen hordozhatóvá válik (lásd 3. és 4. ábrát). A rendes tömböknél alkalmazott kettős összetartó szalag helyett csak egy összekötő szíjat alkalmazunk a (b) oldalra, miáltal elkerüljük a rendes kötözésnél a szalagoknak gyakran előforduló összecsomózódását, miután az itt alkalmazott szalag szabad végén lévő lyukat csupán egy, az (1) léczen alkalmazott szögbe kell bekapcsolnunk, hogy az így a tömböt magát öszszetartsa, mint az (f) függeléket a tömbhöz szorítsa, (lásd a 3. ábrát). Mint ahogy a 3. és 4. ábrán látható, a tömb összeállításánál fogva hosszú vonalzót a tömbben vinni ép oly egyszerű, mint az volt a közönséges rajztömböknél. A tömbön magán alkalmazott nyelvek azt a nagy előnyt is nyújtják, hogy a rajztábla éleit semmiféle összeállításban sem takarja el semmi sem, s így ezek szabadon és érintetlenül maradván, a fejes vonalzó használata bármely helyzetben is biztosítva van. Előnye végül az is, hogy bár a betét nincs állandóan rögzítve a tömbhöz, az hordozás közben még sem csúszhatik ki, miután a betétet az (a n) nyelv tartja a tömb födő lapjai közt. SZABADALMI IGÉNY. Fölállítható író- és rajztömb, mely az által van jellemezve, hogy a teljes tömb két, egymástól teljesen független részből áll, úgy mint a tömb borítékából, melyet két egyenlő nagyságú téglalapalakú lap (a) és (b) alkot, miket egymással egy közéjük mozgathatóan beiktatott keskeny lécz (c) köt össze, s melyek egyikének (b)-nek a (c)-vel szemben lévő, hosszoldalára egy hosszúkás függeléklap (f) van mozgathatóan ráerősítve, mely függelék hosszú szabad éléről egy, az (a) oldal hosszú, szabad élén hasonlóan alkalmazott nyelv lóg le, és a mely (b n) nyelvnek az (a) oldal szabad hosszú élén egy megfelelő trapézalakú rés van alkalmazva; továbbá áll a tömb betétjéből, mely lehet három lemezből összeerősített s a boríték födő (a) vagy (b) lapjánál csak valamivel kisebb tömbbetét, melynek mind a