33806. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék sinek és más hosszú alakfémek hengerlésére

— 2 — mértékben nyújtatott a másiknál, sok veszteséggel járt, melyet az új eljárással elkerülünk. Ha a hengerelést sík alapon végezzük és a rúdat ezen alapon egyenes helyzetben rögzítjük, semmiféle elgörbülés föl nem léphet. A találmány egy másik jellemző része, hogy a rúd hengerlését ferde irányban is végezhetjük. A «keresztirány» kifejezés ezen leírásban abban az értelemben veendő, hogy magába foglal minden irányt, mely a rúd hosszát keresztezi, tehát az említett ferde irányt is. A ferde irányú hengerlésnek az az előnye, hogy a rúd fokozatosan jut a henger behatása alá. Megjegyzendő, hogy ismeretes volt már ezelőtt olyan eljárás, mely szerint alakdarabokat forgó hengerek között keresztirányban teljesen sík lemezekké hengereltek. de ezen eljárás léuyegesen eltér jelen eljárástól, mely szerint a hengerlés a munkadarab csak egy részén foganatosíttatik alakdarabok előállítása ezéljából. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a hengermű keresztmetszete, a 2. ábra annak végnézete, a 3. ábra fölülnézete, a 4. ábra oldalnézete és az 5. ábra keresztmetszet, mely egy ócska sínnek rendkívül széles övvel bíró sínné való átalakítását mutatja. A rajzokon föltüntetett (A) henger kétoldalt az (a) csapágyakban van ágyazva és a (b) csavarorsó, a (d) tengelyre szerelt (c cl) kúpkerekek, valamint az ezekbe kapaszkodó és a csavarorsón elrendezett (e e') kúpkerekek segítségével függélyes irányban beállítható. A (B) alap tetszőleges alkalmas hajtószerkezettel ide-oda mozgatható. Az (A) henger czélszerűen ugyanabban az irányban forgattatik, melyben az alap mozog. Az alap (f) mélyedésekkel van ellátva, melyeknek keresztmetszete olyan, hogy a sínek vízszintes talpát és függélyes nyakát befogadják. Ha másféle, a sínektől eltérő alakdarabokat akarunk megmunkálni, az (f) mélyedések alakja ennek megfelelően módosítandó. Az (f) mélyedések helyett azonban más eszközök is alkalmazhatók a rúdak rögzítésére. A mélyedések fölső élei (f) görbe fölületté alakíthatók (1. ábra), mi által a fém nyújtásánál a sín függélyes nyakának mindkét oldalán az (f2) ív képződik. Ennek következtében a leggyengébb pont, a nyak és fej találkozási helye, erősíttetik. Az (f) mélyedések jóval tágabbak lehetnek, mint a sínek nyakai és talpai, nehogy a hengerlés folyamán a sín a mélyedésben megszorulhasson. A mélyedések végeiken tetemesen kitágulnak, mint a 3. ábrán látható. Az 1. ábra a mélyedéseknek több különféle alakját és töbo különféle megmunkálandó alakdarabot tüntet föl úgy a hengerlés előtt, mint után. A hengerlést czélszerűen fokozatosan végezzük akképen, hogy a hengert sülyesztjük, valahányszor az alap útját befejezte és visszafelé kezd haladni. Az eljárás egyik előnye az, hogy képesek vagyunk a fém nyújtását jobban az egyik vagy a másik irányba terelni az által, hogy gyakrabban hengerelünk jobbra vagy balra. Ily módon, ha kezdetben az alakdarab nem volna szimmetrikus, azt szimmetrikussá tehetjük vagy megfordítva. A hengerelt alakdarab mintázható, érdessé tehető, hornyolható vagy bordázható azáltal, hogy megfelelő hengert alkalmazunk, vagy pedig az alap azt a részét, melyen a fém hengereltetik, megfelelően alakítjuk. Az 5. ábra szélei felé vékonyodó (C) övelőállítását mutatja, mely szimmetrikus és hosszirányú hengerléssel elő nem állítható szélességgel bír, amennyiben egy ócska sín nem szimmetrikus (D) fejéből állíttatik elő. | A (B) alapnak közvetlenül a (C) öv alatt i fekvő alakja szabja meg az öv vékonyodását. Fontos előnye a gépnek, hogy a hengest vagy ennek egy részét alkalmas vágószerszámmal, vagy hideg fémek számára való, vagy magának a használat folytán érdessé vált alapnak simítására szolgáló gyaluval helyettesíthetjük. A gép mindenféle méretű rúdaknak hideg vagy meleg úton való megmunkálására alkalmas. Síneknek az (f) mélyedésekbe való bevezetésére alkalmas hengereket a 3. és 4. ábra tüntet föl. A (g g') görgők ellenkező