33806. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék sinek és más hosszú alakfémek hengerlésére

— 2 — mértékben nyújtatott a másiknál, sok vesz­teséggel járt, melyet az új eljárással el­kerülünk. Ha a hengerelést sík alapon végezzük és a rúdat ezen alapon egyenes helyzetben rögzítjük, semmiféle elgörbülés föl nem léphet. A találmány egy másik jellemző része, hogy a rúd hengerlését ferde irányban is végezhetjük. A «keresztirány» kifejezés ezen leírásban abban az értelemben veendő, hogy magába foglal minden irányt, mely a rúd hosszát keresztezi, tehát az említett ferde irányt is. A ferde irányú hengerlés­nek az az előnye, hogy a rúd fokozatosan jut a henger behatása alá. Megjegyzendő, hogy ismeretes volt már ezelőtt olyan eljárás, mely szerint alak­darabokat forgó hengerek között kereszt­irányban teljesen sík lemezekké hengerel­tek. de ezen eljárás léuyegesen eltér jelen eljárástól, mely szerint a hengerlés a munkadarab csak egy részén foganatosít­tatik alakdarabok előállítása ezéljából. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a hengermű keresztmetszete, a 2. ábra annak végnézete, a 3. ábra fölülnézete, a 4. ábra oldalnézete és az 5. ábra keresztmetszet, mely egy ócska sínnek rendkívül széles övvel bíró sínné való átalakítását mutatja. A rajzokon föltüntetett (A) henger két­oldalt az (a) csapágyakban van ágyazva és a (b) csavarorsó, a (d) tengelyre szerelt (c cl) kúpkerekek, valamint az ezekbe kapaszkodó és a csavarorsón elrendezett (e e') kúpkerekek segítségével függélyes irányban beállítható. A (B) alap tetszőle­ges alkalmas hajtószerkezettel ide-oda moz­gatható. Az (A) henger czélszerűen ugyan­abban az irányban forgattatik, melyben az alap mozog. Az alap (f) mélyedésekkel van ellátva, melyeknek keresztmetszete olyan, hogy a sínek vízszintes talpát és függélyes nyakát befogadják. Ha másféle, a sínektől eltérő alakdarabokat akarunk megmunkálni, az (f) mélyedések alakja ennek megfelelően módosítandó. Az (f) mélyedések helyett azonban más eszközök is alkalmazhatók a rúdak rögzítésére. A mélyedések fölső élei (f) görbe fölületté alakíthatók (1. ábra), mi által a fém nyújtásánál a sín függélyes nyakának mindkét oldalán az (f2) ív kép­ződik. Ennek következtében a leggyengébb pont, a nyak és fej találkozási helye, erő­síttetik. Az (f) mélyedések jóval tágabbak lehet­nek, mint a sínek nyakai és talpai, nehogy a hengerlés folyamán a sín a mélyedésben megszorulhasson. A mélyedések végeiken tetemesen kitágulnak, mint a 3. ábrán lát­ható. Az 1. ábra a mélyedéseknek több különféle alakját és töbo különféle meg­munkálandó alakdarabot tüntet föl úgy a hengerlés előtt, mint után. A hengerlést czélszerűen fokozatosan végezzük akképen, hogy a hengert sülyesztjük, valahányszor az alap útját befejezte és visszafelé kezd haladni. Az eljárás egyik előnye az, hogy képesek vagyunk a fém nyújtását jobban az egyik vagy a másik irányba terelni az által, hogy gyakrabban hengerelünk jobbra vagy balra. Ily módon, ha kezdetben az alakdarab nem volna szimmetrikus, azt szimmetrikussá tehetjük vagy megfordítva. A hengerelt alakdarab mintázható, érdessé tehető, hornyolható vagy bordázható az­által, hogy megfelelő hengert alkalmazunk, vagy pedig az alap azt a részét, melyen a fém hengereltetik, megfelelően alakítjuk. Az 5. ábra szélei felé vékonyodó (C) öv­előállítását mutatja, mely szimmetrikus és hosszirányú hengerléssel elő nem állítható szélességgel bír, amennyiben egy ócska sín nem szimmetrikus (D) fejéből állíttatik elő. | A (B) alapnak közvetlenül a (C) öv alatt i fekvő alakja szabja meg az öv vékonyodá­sát. Fontos előnye a gépnek, hogy a hen­gest vagy ennek egy részét alkalmas vágó­szerszámmal, vagy hideg fémek számára való, vagy magának a használat folytán érdessé vált alapnak simítására szolgáló gyaluval helyettesíthetjük. A gép minden­féle méretű rúdaknak hideg vagy meleg úton való megmunkálására alkalmas. Síneknek az (f) mélyedésekbe való beve­zetésére alkalmas hengereket a 3. és 4. ábra tüntet föl. A (g g') görgők ellenkező

Next

/
Oldalképek
Tartalom