33806. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék sinek és más hosszú alakfémek hengerlésére

— 3 -irányokban forognak és az (E) sín függélyes nyakát közbefogva, azt a mélyedésbe tolják és egyidejűleg az előzőleg elkészült (F) alakdarabot kitolják. Ezen görgőket a (h h') fogaskerekek egy sorozata hajtja, míg az egész áttétel hajtására valamely erőforrás által hajtott (h2) fogaskerék szolgál. A hány (g g') görgőpár van elrendezve, annyi nyílás vau az alapban és ugyanannyi sín vezethető be egyidejűleg. Az egész tápláló berendezés czélszerűen a mozgatható (g'2) tartóra van szerelve, és a (gíj forgattyúval működtethető (g3) csavarorsó útján a tartó az alap mentén beállítható. A sínek alátámasztására a vízszintes (i) henger vagy egy a (g g') görgőkkel együtt mozgó asztal szolgál, melynek fölső lapja több bordával van ellátva a sínek fölvételére. Ezen bevezető készülék különösen előnyös azért, mert a fölhevített sínek hajlammal bírnak kissé elgörbülni. Az imént ismertetett berendezés a sínt vagy más alakdarabot az alap mélyedésébe való bevezetése előtt kiegyenesíti és így az ismert hengerműveknél rendesen szükséges külön egyenesítő berendezés ki van küszöbölve. A szükséges mozgást létesítő erő akár az alapra, akár a hengerre hathat. Legczélszerűbb, ha mindkettőt közvetlenül hajtjuk. így pl. a hajtóerő által működtetett (k') tengely alkalmas (1) fogaskerekekkel lehet fölszerelve, melyek a (B) alap alsó oldalán levő (m) fogasrúdakba kapaszkodnak. A (k') tengely külső végén alkalmazott fogaskerékáttétel útján ugyanazon viszonyban az (A) hengerre vitetik át. Ily módon mindkét rész közvetlenül ugyanazon fölületi sebességgel mozgattatik. Czélszerűen két hengerművet egyesíttetüuk egymással akképpen, hogy egy közös mozgató szerkezettel, pl. hydraulikus hengerrel állanak összeköttetésben, melynek dugattyúrúdja két végével egy-egy hengermű alapjával áll összeköttetésben, mi mellett a hengerművek egy vonalban és a hydraulikus mótor közöttük van elhelyezve. Az egész rendszer részei úgy méretezhetők, hogy mikor az egyik hengermű hengere a sínt éppen elhagyja, a másik hengermű hengere egy másik sín hengerlését éppen megkezdi. Ennek folytán a gép egyes részei egyenletesen terheltetnek meg és a hajtóerő is egyenletesen vétetik igénybe. Czélszerű továbbá egy engedékeny alkatrésznek, pl. erős spirálrúgónak elrendezése oly czélból, hogy az alap lökését mozgásának befejezésekor fölvegye és ezáltal a géprészeknek zárkodtatásai elkeriiltessenek. Könnyű munkákhoz az alap az 1. és 2. ábrán föltiintetett (o) vezetékeken helyezhető el. Nehéz munkákhoz előnyös az alap alsó oldalán (p) alátámasztó görgők egy sorozatát elrendezni (4. ábra). Az (A) henger közepének hajlamát a fölfelé való kihajlásra többféleképen szüntethetjük meg. így pl. közvetlenül a főhenger fölött egy második hengert rendezhetünk el. mely súlyával a főhengeren nyugszik, vagy pedig a főhenger közepétől a szélei felé lejtős lehet, úgy hogy közepének fölfelé való kihajlása kellőképen kompenzálta tik. Egyetlen henger helyett ezeknek egy sorozatát rendezhetjük el vízszintes síkban, melyek egymás után hatnak a sínre, mi mellett az egymás után következő hengerek csökkenő távolságban fekszenek az alaptól. Az alapnak nem kell okvetlenül síknak lennie, bár ezt az alakot legczélszerűbbnek találtam. Lehet azonban konkáv vagy konvex alakja is megfelelő félforgás mellett, sőt egész dobalakkal is bírhat. Minden körülmények között azonban lényeges az, hogy a fémalakdarabok és az alap között viszonylagos mozgás lényegileg nincs. Ebben van a lényeges különbség oly hengerrel szemben, mely a munkadarabot csak egy vonalban támasztja alá. Jelen esetben a sín és az alátámasztó alap közt viszonylagos mozgás lényegileg nincs. Az alakdarab az alapon tetszőleges rögzítő szerkezettel rögzíthető. Oly czélból, hogy az alakdaraboknak a mélyedésekbe való beszorulását biztosan elkerüljük és az alap szerkezetét egyszerűvé és olcsóvá tegyük, adott esetben eltávolítható részeket rendezünk el, melyeknek