33436. lajstromszámú szabadalom • Javítások elektromos mótorkocsikon
_ 4 _ a (12) kefe megfelelő kontaktuslemeze, a (10) kefének megfelelő lemez, (10) kefe és (dlO) rúgók útján. Ennek következtében a (gl2) pontból kiindulva, úgyszólván az öszszes áram az előbb említett úton fog a (g) pontba érkezni úgy, hogy a gerjesztő (G2) áramkörnek (gl2 és g) pontok között fekvő tekeríiletei majdnem árammentesek lesznek. Természetes most már, hogy a jobboldali mótor gerjesztése még inkább csökken, míg a baloldali motoré erősbödik. A két mótor mechanikai teljesítménye szintén ezen arányban fog változni. Ily módon a (gl2) pont helyzetét és az (R1) ellenállás nagyságát helyesen megválasztva, a motorok hatásképességét fokozatosan változtatjuk úgy, hogy az irányváltoztatás a gyakorlatban előforduló minden esetben könnyen foganatosítható. Ha már most a (20) csavarorsó fogantyúját ellenkező irányban forgatjuk, akkor az előbb ismertetett műveletek ellenkező értelemben ismétlődnek és a kocsi az ellenkező irányban fog elfordulni. Ha a kefék az V—V helyzetből a VI—VI helyzetbe jutnak, az elektromos kapcsolatok ugyanazok maradnak, mint az V—V helyzetben, kivéve, hogy a (Hl) horgony (h2) keféje az (R3) indító ellenállás rövidre zárása folytán a (H2) horgon (h3) keféjével közvetlen összeköttetésbe jut úgy, hogy a VI—VI helyzetben a kocsi a kezdősebességgel bír. A kefék VII—VII helyzetében az áram útja a következő: 4z áram a (4) kontaktuskefén át a (6) kontaktuskeféhez jut a megfelelően összekapcsolt kontaktuslemezek útján, azután átmegy az (Rl) ellenálláson, a két (G2 Gl) gerjesztő áramkörön és miután az (r9) pontnak, illetve (9) kefének VII—VII helyzetben kontaktuslemeze nincsen, az (R2) ellenálláson áthaladva, a (8) keféhez és a megfelelő kontaktuslemezen át visszajut a telep negatív sarkához. Ily módon a két gerjesztő áramkör elé tehát egy-egy azonos ellenállást iktattunk, ennek folytán a motorok fordulatszáma növekedni fog és a kocsi a második menetsebességgel fog bírni. A kefék VIII—VIII helyzetében az áram a telep pozitív sarkából kiindulva a (4) kontaktuskefétől az ennek megfelelő kontaktuslemezhez jut, innen a (7) kontaktuskefe lemezéhez és a (7) kontaktuskefén át a (G2) gerjesztő áramkörön áthalad, egészen a (g) pontig. Ha fölvesszük, hogy a (16) rugó a (dlö)rúgóval érintkezésbe hozatott, akkor az áram (g)-nél elágazik és a (16, dlö) rúgók (Rö) ellenállás (10 és 11) kontaktuskefék által képezett úton a (gll) ponthoz fog érkezni. A (Gl) gerjesztő áramkörnek tehát úgyszólván csak a (gllésr9) pontok közötti menetei gerjesztetnek. Minthogy a kefék VIII—VIII helyzetében az armatúrák (h4 és h3) keféi közvetlenül a telep pozitív sarkával, a (hB és h3 ) kefék pedig közvetlenül a telep negatív sarkával állanak összeköttetésben, ennélfogva a két armatúra most párhuzamosan vau a telep sarkaihoz kapcsolva úgy, hogy ez esetben a jobboldali mótor, melynek gerjesztése gyengült, előre fog sietni, míg ellenben a a baloldali mótor, melynek gerjesztése erősödött, visszamarad. Végeredményben a mellső kocsiváz ismét ugyanazon irányban forgattatik el, a melybe a kocsivezető által a kormánykapcsoló forgattyújára gyakorolt erő is kényszeríti. A kefék a VIII—VIII helyzetében a kocsi az előrehaladás harmadik sebességével bír. Ha a kefék a IX—IX helyzetet foglalják el, akkor a kefék ezen helyzetében létesített kapcsolások az előbbiektől abban különböznek, hogy a gerjesztő áramkörök elé( illetve után az (Rl és R2) ellenállások vannak iktatva úgy, mint a kefék VII—VII helyzetében. A kefék IX—IX helyzetében tehát a kocsi az előrehaladás negyedik sebességével bír. Az eddig előadottakból kitűnik tehát, hogy a kocsivezető által a kormányra kifejtett erőhatás teljesen azonos értelmű irányváltoztatást idéz elő, mint az elektromos kapcsolások folytán föllépő mechanikai erőhatás. A kefék IV—IV helyzetében a kocsi nyugalmi helyzetben áll.
