33369. lajstromszámú szabadalom • Tagolt kazán

- 2 tüzelőterek száma (n) elem esetében (n-1), tehát az elemek között levő elválasztó síkok számával egyenlő. Annak következtében, hogy a tüzelőteret a föntebb jelzett módon megosztjuk és ennek megfelelően minden egyes elempár ütközési helyén külön tűzelőajtót, hamúaknaajtót és tisztító nyílást alkalmazunk, a kazán az eddig ismert kazánoktól teljesen eltérővé válik és ezekkel szemben a következő előnyöket biztosítja. Első sorban a kazánelemek számának megválasztásában semmi sem korlátoz, mert eme szám megválasztása a tüzelőtér és füstelvezetés méretei között fönnálló viszonyt nem befolyásolja, míg az eddig ismert tagolt kazánoknál az elemek számának nagyobbitása a rostély meghosszabbodását vonta maga után, közös füstelvezetésnél pedig (Hainholzer-kazánnál) a füstcső meghosszabbítását is megköveteli. Enne következtében az eddig ismert kazánoknál bizonyos számú elemnél többet alkalmazni nem lehetett, mert az oly kazánok üzeme, melyek a meghatározottnál nagyobb vagy kisebb számú elemekből voltak alkotva, nem volt gazdaságos, sőt sok esetben igen rossz volt. Ezért az elemeket különböző nagyságban készítették, mert csak ily módon lehetett minden esetben kellő számú elemből álló kazánokat létesíteni, bár a gyártás szempontjából az ily eljárás igen költséges, mert különböző minták, eltérő kapcsolás stb. szükséges és bár magában véve is ellenmondásban van avval az elvvel, melyen az elemek alkalmazása alapszik. Találmányom szerint egyetlen elemnagyság minden esetben elégséges és a kazán mégis tetszőleges teljesítő képességgel szerkezthető, illetőleg egy meglevő kazán tetszés szerint kisebbíthető vagy nagyobbítható csupán az által, hogy az elemek számát megfelelően választjuk meg, illetve kisebbítjük vagy nagyobbítjuk. A föntebb jelzett kazánoknál ezenkívül a tűz, illetőleg tüzelőtér könnyen hozzáférhető, mert ezeket az elemek között és nem úgy mint eddig az elemekben fekvő üregek képezik, tehát míg a régebb kazán szerkezeteknél a tüzelőtér ellenőrzése és tisztítása nehézségekbe ütközött, addig a találmány szerint szerkesztett kazánoknál ez könnyű szerrel végezhető. Minthogy továbbá a tüzelőtér méretei csakis az egyes elem méreteiből függnek, még a legkorlátoltabb helyviszonyok mellett sem ütközik a bolygatóvas kezelése nehézségekbe, mint azaz eddig isméit kazánoknál igen gyakran megesik. Összefoglalva mindent, találmányom főelőnye a következő: Az eddig ismert tagolt kazánok — eltekintve a legkisebb, csak néhány elemből álló kazánoktól — kezelése többé-kevésbbé a valóságos nagy vízterű kazánok kezelésével egyezett meg. Ily kazánokat ezért sok esetben alkalmazni sem lehet, mert bár a központi fűtés használata magában véve lehetséges volna ugyan, de ezt a külön alkalmazásának szüksége mégis meggátolja. A találmány tárgyát képező kazánnál ellenben a megosztott tűzhely egyes részei szobakályháknak tekinthetők, melyek kezelése szakértelmet nem igényel és melyek könynyeu rendezhetők be hosszú égési idejű tüzelések gyanánt, mi az eddig ismert tagolt kazánoknál lehetetlen volt vagy legalább is nagy nehézségekbe ütközött. Ily hosszú égési idejű, szobakályhák módjára szerkesztett tüzeléssel bíró tagolt kazán fűtése a lehető legegyszerűbb módon végezhető. További előnye a föntebb jelzett elrendezésnek az is, hogy módunkban áll teljesen a szükségletnek megfelelően fűteni. A régebb kazánok fűtését, minthogy csak egyetlen tűzhelyük volt, a szükségletnek megfelelően szabályozni alig lehetett. A csatolt rajzokon a találmány tárgyát képező tagolt kazán látható, nevezetesen az 1—3. ábra eme találmány szerint szerkesztett tagolt kazán vízszintes metszetének sémája, a 4. és 5. ábra a régebb tagolt kazánok vízszintes metszetének sémája, hogy a két ábracsoport összehasonlításával a találmány lényege világosabban legyen megállapítható, a 6. és 7. ábra függélyes metszetben a ta-