33119. lajstromszámú szabadalom • Gép űrös műkőgerendák előállítására

sített (17) mintázó lemezek (2. ábra), melyek az előállítandó műkőgerendák szélességében vannak elrendezve. A jobboldali (15) henger alatt ezzel párhuzamosan a csavarmenetekkel ellátott (18) tengely van elrendezve, mely a kocsi keretében van ágyazva. A (18) tengely fölött van elrendezve a (40) vízvezetéki cső, mely a (18) tengely csavarmenetére vízsugakarakat juttat. A (16) akna mellső részében van elrendezve a (20) centrifugális dob, melynek tengelye párhuzamos a kocsi tengelyével és mely szintén a kocsi keretében van ágyazva. Ezen centrifugális dob kerületén tengelye irányában a (21) síneket hordja. A (18) tengely és a (20) dob között lévő aknafalban a (41) nyílások vannak elrendezve. A kocsikeret a (22) elektromotort hordja, melynek tengelye egyik végén a (23) frikciós korongot, másik végén pedig egy végnélküli csavart hord, mely a (47) csavarkerékkel kapcsolódik; ezen csavarkerék tengelyén egymás mögött két (24) frikciós kerék ül, metyek közül az egyik a kocsikereten ágyazott (25) frikciós görgőt hajtja, mely a maga részéről a (26) végtelen csavar segélyével a kocsi hátsó kerekeit hordó tengelyt hajtja; a másik (24) frikciós kerék egy másik frikciós görgőt működtet, melynek tengelye a (27) végtelen csavar és a (28) láncz segélyével a (11) hengerek egyikét forgatja a szállító szalagok mozgatása czéljából. A (23) frikciós korong a (29) frikciós görgő és a (30) tranzmisszió segélyével a (20) centrifugális dobot hajtjuk. A kocsikereten van megerősítve a (31) forgattyúkorong, melyet a (24) frikciós korong tengelyétől hajtunk a (32) lánczhajtás segélyével. Ezen korong forgattyúcsapjához van erősítve a (43) hajtórúd egyik vége, melynek másik vége a (34) karral van összekötve, mely a kocsikeretben ágyazott (35) tengelyre van szerelve; ezen tengely alsó fölületére van erősítve a kocsi alatt lévő (17) lemezekre harántirányban fekvő, fölhajtott hosszszélekkel bíró (36) szorító lemez. A (14 15) hengereket fogaskerekek segélyével a középső (11) hengerek egyikétől hajtjuk. A (4) tartókat (2. ábra) a (2) támaszok nem közvetlenül hordják, hanem az ezeken végigcsúsztatható (37) szánok közvetítésésével, melyek a végtelen csavarok segítségével forgatható (38) fogas kerekekkel vannak ellátva, melyek a (2) támaszok (39) fogasrúdjaival kapcsolódnak, miáltal a fogas kerekek forgatási iránya szerint a kocsit vagy megemeljük, vagy sülyesztjük. A kocsin, ehhez harántirányban és elállíthatóan van megerősítve a (36) szorító lemez előtt a (42) leválasztó sín és a szorító lemez után a (48) simító sín. A két szélső tölcsérbe homokot, a másik két tölcsérbe pedig cementet adagolunk. A szárító szalagoknak a föltüntetett nyíl irányában való mozgatásánál már most a harántléczek a (6) tölcsérből a harántléczek magasságnak megfelelő magasságú rétegben homokot szednek ki, mely ekként folytonosan egyenlő rétegben hozatik a (43) tölcsérek alá, melyekből maga a mozgó homokréteg vékony cementréteget visz magával, melynek vastagsága a (46) részeknek a (12) harántléczekhez való állásától függ, úgy hogy a homok és cement keverési arányát tetszés szerint módosíthatjuk. A (43) tölcsérektől a szállító szalagok a cementréteggel ellátott homokrétegeket a (13) vízvezeték alá viszik, a hol a rétegek megnedvesítetnek, minek megtörténtével az így létesült habarcs a középső (11) hengereken keresztül a (14) keverő hengerekre esik; ezen hengerek a habarcsot maguk között keresztülhúzzák, és azt a (15) bütyökhengerre ejtik, melyek a habarcsmasszát két részre osztják. A habarcsnak imént leírt készítési módjánál az által, hogy a homok é3 cement vékony rétegekben egymásra fekszik, már eleve is nyers anyagoknak jó elosztását érjük el, mely a későbbi hosszadalmas keverést fölöslegessé teszi; az anyagoknak szállító szalagokkal való tovamozgatása lehetővé teszi, hogy a habarcsot egyenletesen osztjuk el a gép egész szélességére.