33112. lajstromszámú szabadalom • Újítások gázturbómótorokon
megakadályozzuk a víznek a hornyoknál ; való kiröpítését, az (e) tengelyben a (g) csavarszelep és a korong kerületében hasonló (gl) csavarszelepek vannak elrendezve, melyeknek segélyével a csatornák átbocsátó harántmetszeteit szabályozhatjuk. Az említett (c) csövek, melyek az első esetben a hűtővíz hozzávezetésére szolgálnak, most az (f) csatornából jövő és az (a) hornyokban összegyűlő víznek a telt vonalakkal föltüntetett nyilak irányában való elvezetésére szolgálnak. A 3., 4. és 5.' ábrákban metszetben, oldalnézetben és fölülnézetben föltüntetett turbinakorong inkább keringésben tartott gőz segélyével való hűtésre alkalmas, bár itt is alkalmazhatunk vízhűtést. A korongban a radialis (f) csatornák vannak kiképezve, melyek a tengelyben kiképezett csatornával közlekednek; a gyűrűs (h) horony azonban itt a koszorú belsejében van kiképezve és az oldalról fölillesztett, egymástól bizonyos távolságokban elrendezett mélyeszteti fejű (j) csavarokkal rögzített (i) gyűrűvel van zárva. A korongkoszorú és az (i) gyűrű között fecskefarkszerű illesztéssel befogott (k) lapátoknak középső részében az (1) radialis furat van kiképezve. A korongnak ezen foganatosítási alakjánál a gőz a tengely furatán és az (f) csatornákon keresztül a (h) csatornába áramlik, ebben keringésbe jön és az (1) furatokon át kiáramolva a lapátok és a turbinaszekrény között lévő résen át távozik. Ha a gőz mennyisége igen nagy volna, egyrészt, mivel maguk a folytonosan fölhevített korongok is fejlesztenek bizonyos mennyiségű gőzt vagy pedig a gőz más oknál fogva kívül fejlesztetik, akkor azt más, ugyanazon vagy külön tengelyre ékelt lapátkorongok hajtására, vagy hűtésére használhatjuk föl. A 6. ós 7. ábrákban metszetben és oldalnézetben föltüntetett korongnak hűtése a víznek vagy gőznek valóságos keringtetése révén történik, a mennyiben a víz vagy gőz a következőkben részletezendő módon a tengely egyik végétől radialis csatornákon át a korong kerülete felé áramlik, itt a korong koszorújában kiképezett csatornákban kering és ezután más radialis csatornákon át a tengely másik vége felé áramlik. Ezen keringés a centrifugális erő hatása daczára akadálytalanul végbemegy, mivel a víz vagy gőz a korong kerülete felé áramolván fölhevíttetik és ennek következtében sűrűsége csökken, úgy hogy a központ felé vezető csatornákban áramló víz vagy gőz kisebb sűrűséggel bír, mint a kerület felé vezető csatornákban lévő fluidum. A. 6. és 7. ábrákban föltüntetett gyűrűs (m) csatornát előnyösen a következő módon állítjuk elő: Előbb a korongkoszorún a szakadozott vonalakkal föltüntetett (n) karimákat esztergályozzuk ki, ezután ezen karima között alkalmas szerszámmal egy fölül nyitott gyűrűs csatornát munkálunk ki és végül a két (n) karimát kalapálás által egymáshoz kovácsoljuk. Az előzőkben leírt keringés lehetővé tétele czéljából a korong két egymás meghoszszabbításában fekvő (e el) tengely megvastagított végére van szerelve, mely tengelyekben a (d), illetőleg (dl) furatok vannak kiképezve. Ezen tengelyeknek belső vége és a korongnak centrális része között az (o és ol) terek vannak szabadon hagyva, melyekbe a rövid (p pl) furatok torkolnak; ezen furatokkal -a kifelé, illetőleg befelé vezető (f), illetőleg (fl) furatok közlekednek, melyek külső végükkel az (m) csatornába torkolnak. A gőz a (d) furaton át az (o) térbe és ebből a (p és f) furatokon át az (m) csatornába áramlik. A gőz az (m) csatornába való jutásakor két áramra oszlik, melyek közül az egyik jobbra és a másik balra tartva a 7. ábrában berajzolt nyilak irányában az (fl) furatokon és a (pl) furatokon át az (ol) térbe és ebből a tengelynek (dl) furatába áramlik. E szerint a gőzáramok az (fl) furatokba való bejutás előtt egymással egyesülnek. Miután a korongkoszorúban az (m) csatorna a leírt módon elkészült, a lapátokat vagy bayonettszerű (q) toldataikkal erősítjük a korongra, a mint ezt a 7. ábra láttatja, vagy pedig a 3. ábrában fültüntetett módon fecskefarkszerű kötéssel rögzítjük; lehet az (m) csatornát a 3. ábrában föltűn-