33112. lajstromszámú szabadalom • Újítások gázturbómótorokon

tetett módon egy (i) gyűrű alkalmazásával is alkotni. A korongkoszorúban elrendezendő gyűrűs csatornát a 8. és 9. ábrákban föltüntetett módon is lehet kiképezni, mely czéiból a korongkoszorúban alkalmas alakú harántmetszettel bíró csatornát esztergályozunk és ezután a koszorúra a (j') abroncsot huzzuk rá, melyben egy a korong horonyrészével a (h) csatornát képező horonyrész van kiképezve. A (j') abroncsot a vasúti kerekek abroncsai módjára húzzuk rá a korongra, arra ügyelvén, hogy csekély kiizzítással a túlságos igénybevételeknek elejét vegyük. Az abroncs és a korongkoszorú közötti illesztés akár a 8., akár a 9. ábrában föltüntetett módon képezhető ki. A mint föntebb láttuk, a korong hűtése vízzel vagy gőzzel történik, melyet a központból a kerület fölé áramoltatunk, a hol a Huidumáram a gyűrűscsatornában két részre oszlik és ezután a központ felé tart. A keringtetésnek ezen módja azonban föltételezi, hogy a korongnak sebessége ne legyen túlságosan nagy, úgy hogy magának a korong sebessége ne akadályozza a hűtő folyadékot abban, hogy a gyűrűscsatornában a forgásiránnyal ellentétes irányban is keringjen. A 10. és 11. ábrákban föltüntetett elrendezés elejét veszi ezen hátránynak, vagyis biztosítja a fluidum keringését, bármilyen is legyen a korong sebessége. Ezen czéiból a korongnak (e) tengelyében két egymást nem érő coneentricus (d d') furat van elreudezve, vagy pedig egy egyetlen koncentrikus furat van kiképezve, mely egy korong középsíkjába eső dugó által két egymástól elkülönített furatra van fölosztva. Magában a korongban két radialis (f fl) furatcsoport van kiképezve, melyek a korongnak rézsútos oldalaival közel párhuzamosan haladva az egyik, illetőleg a másik tengelyfurattal közlekeduek. Az egyik csoport minden egyes rézsútos furata után a másik csoportnak egy-egy hasonló rézsútos furata következik, mely furatok a 11. ábrában látható módon egymáshoz igen közel torkolnak az (m) csatornába. Az (m) csatornában két-két szomszédos furat vége között egy-egy (r) válaszfal van elrendeze, melyek a korong építésénél helyeztetnek el az illető pontokban. Ezen elrendezés következtében a tengely egyik végén beáramló hűtő folyadék az egyik radialis furatcsoporton keresztül a központból a kerület felé áramlik, ezután a gyűrűs (m) csatornában a korong forgási irányában kering és ezután a másik furatcsoporton át a kerülettől a központ felé tart, hogy a tengely másik furatán kiáramoljék. A mint könnyen belátható, ezen keringés igen hatásos és nem akadályoztatik a korong sebessége által. A 12.—16. ábrák oly foganatosítási alakot láttatnak, melynél két lapátkoszorú van elrendezve és mindegyik lapátkoszorú a hűtő fluidum által külön-külön hűttetik; ezen foganatosítási alaknál azon körülmény is tekintetbe van véve, hogy a turbinakerék megszerkesztésénél számot kell vetni a víznek a korong kerületére gyakorolt rendkívüli nyomásával és a fémrészeknél föllépő tetemes centrifugális erővel. A 12. ábra korongkoszorú metszete. A 13. ábra a korong egy részének részben oldalnézete, részben metszete. A 14. ábra egy ezen foganatosítási alaknál alkalmazott gyűrűnek egy részét síkba fejtett állapotában láttatja. A 15. ábra a korongkoszorúnak részben fölülnézetét és részben metszetét láttatja. A 16. ábra részletrajz. A korongkoszorúban kiképezett gyűrűs csatornák egy-egy ogivális (s t.) részből és egy-egy ehhez csatlakozó, a korongkoszorú oldalai félé divergáló csatornarészből állanak, mely utóbbi a pontosan beleillő (s') ill. (t') (13. és 14. ábrák) gyűrűivel van kitöltve; ezen gyűrűk a (van) csavarok segélyével tartatnak meg helyzetükben és (x, y, z) fölületiikkel a folyadéknyomást hajlítási igénybevétel nélkül veszik föl. Az ogivális harántmetszetű (s t) csatornarészek helyenként a tengelymenti (B) csatornák által vannak egymással összekötve, melyekbe a radilis (C) furatok torkolnak. Ezen furatokat elké-