33089. lajstromszámú szabadalom • Melegvízfűtés

- 2 — lésszabályozóval van fölszerelve, úgy hogy a gőzfejlesztést ezen szabályozó pontosan szabályozhatja és a szükséges gőznyomást biztosan föntarthatja. Az (e) gőzkazán, a mint a 4. ábrából látható, a hengeres (f) tartállyal van fölszerelve, mely fölül a kazán gőzterével, alul pedig a kazán vízterével van összekötve, hogy ezen tereket megnagyobbítsuk. Az (f) tartály gőzterébe egy egyszerű (g) cső van fektetve, melynek egyik oldalán a fölső (i) tartályból jövő (1) cső, vagy ennek egy elágazása torkol, úgy hogy az (i) edényből jövő víz a kívülről gőzzel érintkező csövön folyik keresztül, tehát előmelegíttetik és csak ezután vezettetik egy (4) cső segélyével a (b) előrefutó folyamnak a fűtőtestekhez vezető részébe. A (g) előmelegítő itt nem iktatható ki, hanem a fűtővíz fölmelegedését az által szabályozzuk, hogy a (2) háromfúratú csap állása szerint csak egy részét a víznek engedjük az előmelegítőn keresztül, míg a víz másik része az előmelegítőt megkerülő (3) csövön át közvetlenül a (b) csőbe vezettetik és itt a (4) csövön át az előmelegítőből jövő vízzel keveredik. Az 5. ábrában a két (i) és (k) edény nagyobb léptékű metszetben van föltüntetve. A vízemelő gyanánt szolgáló és a 6. ábrában metszetben föltüntetett, a szóban forgó esetnél példaképen alkalmazott (o) pulsométer oly mélyen van az alsó (k) edény alatt elrendezve, hogy kamrái maguktól telnek meg vízzel. Ha a kellő gőznyomás rendelkezésre áll, a vizet minden egyes pulsométerkamrában külön, önműködően szorítja a fölső (i) edénybe, a hol a meghatározott legmagasabb vízálláson túl szabadon lefolyhat. A vízemelés a következőképen megy végbe: A víz az alsó (k) tartályból a (p) csöveken keresztül magától folyik a pulsométer két kamrájába. Az (e) alacsony nyomású kazánból az (r) csövön keresztül fölülről az (s) golyós- vagy más szelepes vezénylőmű által az egyik kamrába vezetett gőz, ha feszültsége elég nagy ahhoz, hogy a (q) csőben lévő vízoszlopot legyőzze, a vizet a | pulsométerkamrában a (q) csövek alsó széléig, az úgynevezett kondenzációs vonalig leszorítja. Ha ezen vonal eléretett, úgy, mint minden pulsométernél, a gőz gyorsan kondenzálódik és légritkított tér keletkezik, miáltal a golyó átváltatik, a gőz a másik kamrába áramlik és ebben szorítja le a vizet, mialatt az előbbi kamra a (p) 1 csövön át ismét megtelik. A víz a gőz által való kiszorítása alkalmával egyszersmind a gőz melegét is fölveszi, úgy hogy ezen melegedés a berendezés csekély igénybevételénél esetleg elegendő is lehet. Az (o) pulsométer vezénylése teljesen ismert módon történik, csupán a csatornák az itt szereplő csekély gőznyomásnak megfelelőleg bővek és ha golyós vezénylést alkalmazunk, a golyó megfelelően könnyűre választandó. A (p) cső a pulsométer mindegyik kamrájában oly magasan végződik a fenék fölött, hogy a kamra tartalmát a gőz nem szoríthatja ismét a (p) csövön át ki, hanem csupán a (p) csőben lévő víz szoríttatik vissza annyira, a mennyire ez a gőznyomásnak megfelel, a mely az alacsony nyomású kazánban megfelelő szabályozó szerkezet által pontosan korlátoztatik. A pulsométer (p) szívó és (q) nyomócsövei tehát nincsenek szelepekkel ellátva, melyek a szóban forgó kis gőznyomásnál a hatásfokot igen leszorítanák és az esetben, ha -a fűtő víz tisztátlanságokat tartalmaz, nem zárnának tömítően. A pulsométer üzemben tartására csak oly nyomású gőz kell, mely a (q) csőben foglalt vízoszlopnál nagyobb és kisebb, mint a (p) csőben, lévő vízszinttől a (k) edényben lévő vízszintig terjedő magasság. Nagyobb nyomásoknál a vízoszlopok kényelmetlenül nagyok lennének, a mikor is czélszerűbb visszacsapó szelepekkel ellátott pulsométereket alkalmazni. A pulsométer a fölső tartály vízterébe, vagy közvetlenül az előrefutó ágba szállíthatja a vizet, mely ág a fölső edénnyel összeköttetésben áll. A közönséges üzemre oly teljesítő képességű vízemelőt kell alkalmaznunk, mely nem csupán a fűtőtestekből a (k) edénybe visszafolyó összes vizet szállítani képes,