33089. lajstromszámú szabadalom • Melegvízfűtés

_ 4 -hanem kell, hogy a (10) hajtóvízoszlopot is el tudja állítani, vagyis annyi vizet kell emelnie, hogy ez még a túlfolyó csövön keresztül vissza is folyjon. Ezen állandó túlfolyás, mely annál erősebb lesz, minél több fűtőtest iktattatik ki, egyszersmind arra használható, hogy a vízemelő szállítási munkáját szabályozza, mivel fölösleges sokkal több vizet szállítani, mint a mennyinek a fűtési berendezésben áramolnia kell. A fönt említett (n) túlfolyató cső helyett vagy ennél valamivel mélyebben ezen czélból egy (5) túlfolyató csövet rendezünk el, mely a túlfolyó vizet a magában véve ismert, harangalakú (z)-edénybe vezeti, mely az (y) edényben lóg és az (o) vízemelő (r) gőzvezetékébe iktatott (6) fojtószeleppel alkalmas (w) emelőáttétel segélyével van összekötve. A (z) harang fenéknyílással van ellátva, mely megengedi, hogy a túlfolyó víz rendes üzemnél az (y) edénybe, innen pedig a (7) csövön keresztül a (k) tartályba folyjon. Ha azonban a vízáramlást a rendszerben fűtőtestek kiiktatása folytán csökkentjük, úgy a vízemelő a kelleténél több vizet szállít és az (5) túlfolyatón keresztül több víz folyik a (z) harangba, mint a menynyi annak fenéknyílásán át lefolyhatik, miáltal a harang megtelik, súlyánál fogva sülyed, és az (o) vízemelőt tápláló gőzvezetéknek, előzőleg súly által nyitva tartott (6) fojtószelepét csukja; ez által a tápgőz mennyisége csökkentetik és ennek megfelelőleg a szállított víz mennyisége is. A (k) edényben a vízállás az (o) emelő hosszabb működése után emelkedni fog, mivel a hajtógőz kondenzáltatik és a keringő vízmennyiséget növeli, de kezdetben való túlsók víz betöltése által is annyira emelkedhetett (k)-ban a vízállás, hogy a (10) vízoszlop a kívánt mértéknél kisebb lesz. Ennek megakadályozására a fölső tartályon az (5) túlfolyatóval egy magasságban czélszerűen még egy (t) túlfolyatót alkalmazunk, mely (x) szeleppel van ellátva, a melyet az alsó tartályban elrendezett (u) úszó mozgat. | Ha a (k) edényben a megszabott vízállás | túllépetik, az úszó az (x) szelepet nyitja i és ekkor normális üzem mellett annyi víz folyik le, tehát távolíttatik el a berendezésből, míg a megszabott (10) hajtóvízoszlop helyreállott. A (t) túlfolyatóból lefolyó vizet a (v) cső segélyével czélszerűen ismét az (e) kazánba vezetjük tápvíznek. Az eddig leírt elrendezéseknél az (o) vízemelő képezte az (i) és (k) tartályok közötti majdnem közvetlen összeköttetést. Ezen szivattyú helyett, vagy ezzel összeköttetésben a vezetékek tetszőleges helyére iktathatunk be szivattyút vagy hasonlót, ha ez úgy történik, hogy a (10) hajtó vízoszlopot, mely a (t n) vagy (5) túlfolyatók és (u) úszó által szabályoztatok, előállítja. Itt is föltesszük, hogy normális üzem mellett a szivattyú annyival több vizet szorít a fűtési berendezés szükségletén fölül az (i) tartályba, hogy ez részben túlfolyik, ha az előrefutó áramban a rendes túlnyomásnak meg kell lennie. A szivattyú járását itt is a (z) haranggal szabályozhatjuk, az által, hogy a szivattyú túlságos munkafejtése és túlságos túlömlés alkalmával a harang erősebben terheltetik, és mélyebbre sülyed. A harang ezen mozgását ismert módon (w) emelőmű segélyével működtethetjük a szivattyút hajtó motorra oly értelemben, hogy a mótor fordulatszáma csökkentetik. A 7. ábra szerinti elrendezésnél kell, hogy a gőz más üzemből rendelkezésre álljon és ebből vezettetik a Lerendezéshez. Hőforrás gyanánt itt a több gőzcsőből összetett (g) előmelegítő szolgál. A vízemelő számára szolgáló hajtógőznek alacsony nyomásúnak kell lennie, melynek nyomása nyomásszabá| lyozóval tartatik a megkívánt alacsony ér! téken. ; A 8. ábra az új fűtésnek emeleti fűtésre való alkalmazását mutatja be, a midőn előmelegítővel ellátott alacsony nyomású gőzkazán van erőforrás és hőforrás gyanánt alkalmazva, tehát nem szükséges melegvízkazánt alkalmazni. Ezenkívül az előre-és viszszafutó ág egy része a kazán és afűtőtes! tek alatt van vezetve.