32976. lajstromszámú szabadalom • Czefréző eljárás

alkalmazásánál az ismert ingredienciákat, malátát és a keményítőtartalmú anyagokat a kivánt termék előállításához alkalmas arányokban vesszük. Ezen anyagokat por­lasztjuk vagy megőröljük és a (8) csövön át bevezetjük; a keveréshez szükséges víz­mennyiséget a (9) csövön át bocsátjuk be. Ha az anyagokból elegendő mennyiséget vezettünk be, akkor a (6) toldaton át gőzt bocsátunk a gőzköpenybe és a keverőszer­kezetet mozgásba hozzuk. Ha ezután az összes légbevezetőnyílásokat elzártuk, akkor a (15) szivattyút üzembe helyezzük, hogy a készülékből a levegőt eltávolítsuk és a ké­szülékben megfelelő nagy légritkítást állít­sunk elő. Ismeretes, hogy a maláta-diasztáza a gabonaszemek vagy hasonlók keményítőjét csak bizonyos hőmérsékletek között alakítja át és pedig általában 100° C. alatt. Azt ta­láltuk, hogy a legjobb hatást 64' í és 6G6° C. között kaptuk. Minthogy a jelen eljárás sikeres foganatosítására nézve lényeges, hogy a czefrét főzzük és hogy a legjobb eredményekre vezető hőmérsékletet mégse lépjük túl, ennek következtében a főzést a jelen találmány értelmében vakuumban vé­gezzük. A főzéshez használt hőmérséklet az előállított vakuumnak megfelelően kü­lönböző lehet. A főzés alatt a czefréből alkohol- vagy hasonló gőzök és gázok szadulnak föl, me­lyek a kádban hagyva a vákuumot meg­szüntetik és a sörlét károsan befolyásolják, mi mellett ezen gőzök és gázok fejlődése az átalakításhoz szükséges nedvesség egy bizonyos részét elfogyasztja, mely czélra 1 rész kezelendő anyaghoz megközelítőleg 5 rész vizet kell venni. Ezen hátrány el­kerülése végett a (20) és (22) szelepeket kinyitjuk és a (21) szelepet elzárjuk. A czefréből fölszálló gőzök a (14) és (17) csö­vön át a (16) kondenzátorba haladnak, mely­ben ismét folyósíttatnak és ezen állapotban a (17) csövön át a készülékbe visszafolynak. A gőz könnyen konzendálódik, mig a gázok nem folyósíttatnak; a gázok eltávolítása végett esetleg a (15) szivattyút indíthatjuk meg. Ezen kondenzálás által tehát a vá­kuumot föntartliatjuk és a kondenzált folya­dék visszafolyása következtében a czefre a szükséges víztartalommal bír. Kondenzá­tor gyanánt czélszerűen fölületkondenzátort, pl. oly tartányt alkalmazunk, melyet az ál­tal hűtünk, hogy külső oldalára vizet fecs­kendezünk. Ha a diasztáz a nyersanyag keményítő­jére kellően behatott, akkor a (4a) szivaty­tyút működésbe hozzuk, hogy vizet nyom­junk a kádba, utóbbit megtöltsük és a sör­lét vagy hasonlót a (10) szűrön át föl­nyomjuk. A sörlé a (14) csövön át a (18) csőbe folyik, mely utóbbi a főzőkészülékkel van összekötve. E czélra a (20) szelepet el­zárjuk. Ily módon tehát a sörlé eltávolítá­sát, szükséges hígítását és a szűrést egy közeg által létesítjük. Jelen találmány tehát rendkívül előnyös módon alapos átalakítást és elczukrosítást tesz lehetővé; a vákuum alkalmazása foly­tán a főzés oly hőmérsékletnél történik, melynél a diasztáz legjobb hatását kapjuk. A czefrézés, főzés és szűrés egyetlen mun­kafolyamatban történik; a víznek a fönt leírt módon fölfelé való bevezetése által a sörlét kényeszerítjiik, hogy a szűrőn át­haladjon és a készülékből kifolyjék, mi mellett a sörlé higíttatik is; mindezen fo­lyamatokat egyetlen közeg által létesítjük; a czefréből fölszálló gőzök elvezetése és kondenzálása által a vákuumot és a szük­séges vízmennyiséget fönntarthatjuk. E mel­lett a maláta és a keményítőtartalmú anyag nem kiván előkezelést, kivéve, hogy a kádba való bevezetésük előtt porlasztatnak és egymással bensően összekevertetnek. A keményítő a maláta diasztázának behatá­sára alkalmasabb, ha gelatiniroztatik. A gelatinirozás és a diaszfcáznak a fönt meg­adott hatás létesítésére szükséges hőmér­séklet mellett való értékesítése csak oly vakuumban történhetik, mely a czefre fő­zését megengedi és pedig oly hőmérséklet mellett, mely nem nagyobb 64-4 egész 66'6° C.-nál, minthogy oly hőmérséklet, melynél a főzés vákuum nélkül történik, a diasztázt oly állapotra hozza, melyben a keményí­tőre kifejtett hatása értéktelen. Továbbá a

Next

/
Oldalképek
Tartalom