32881. lajstromszámú szabadalom • Újítások szalagtéglasajtókon

Az (f) visszavezetőhengerben a (h) szál­lítócsiga van ágyazva, melynek tengelye a főtengely folytatását képezi. Hogy a (g) tölcsérbe hulló agyagdarabo­kat biztosan és megbízhatóan juttassuk a (h) szállítócsigához, a (g) tölcsérben a sima (i) hengert rendezzük el, azonban két szokásos táplálóhengert is alkalmazhatunk. Az (i) adagolóhengert, a mint a rajzból látható, áttétel segélyével közvetlenül az (e) főtengelyről hajtjuk, úgy hogy a (h) csiga és (i) henger egymással ellentett értelemben forognak. III. A vágókocsi. (5—11. ábra.) Ezen újítás, mint a bevezetésben is em­lítettük, abban rejlik, hogy a kocsi előre-és hátrafutása, valamint a vágódrótok moz­gása egyetlen, kézzel működtetett emelő segélyével eszközöltetik. A vágódrótoknak a tetőcserepek alakítá­sánál végzett szerepének könnyebb megér­tése czéljából előbb a 12. és 13. ábra kap­csán a cserép alakjával kell foglalkozunk, ill. ezen cserép alakjának kapcsán tárgyal­hatjuk a vágódrótok működési módját. A cserép keskeny oldali a két, csupán a kocsi előrefutatása alkalmával mozgatott fő vágód rót. által vágatnak, még pedig mivel a cserép mellső széle (j)-nél ferdén van le­vágva, a két (u, v) vágódrót közül a mellső (u) drót (5. ábra) (u, v) a vízszinteshez ké­pest ferdén van elrendezve. A (t) vágódrót arra szolgál, hogy a tégla fölső oldalán lévő bordát ferdén levágja (5., 7., 8. és 12. ábra). A (w) vágódrót, mely a szalag alsó olda­lán dolgozik, arra szolgál, hogy nyugalmi helyzetében a sajtóból egyenletes vastag­ságban kilépő (n) bordát a cserép alsó (r, r) lapjának síkjában levágja és hogy bizonyos fázisban bekövetkező gyors lefelé mozgás által a vízszintes irányban leválasztott (n') bordát (5. ábra) függélyes irányban is egé­szen levágja, mi által a 13. ábrában látható (p) orr képeztetik. A két (o, s) vágódrót, melyek egyidejűleg mozognak, arra szolgálnak, hogy az emlí­tett (n) borda megmaradó részét alapjáig oly módon vágják ki, hogy a megerősítésre szolgáló (q) szemölcs képeztessék. A következőkben magának a vágókocsi­nak szerkezete és működési módja van leírva. A kocsi mozgatására valamint a vágó­drótok működtetésére szükséges összes moz­gások az (1) emelőről vétetnek, mely a kocsi hosszoldalán a (3) csap körül forgathatólag van ágyazva, fogantyúval van ellátva és a (4) harántvas segélyével a kocsi másik ol­daláu hasonló módon az (5) csap körül for­gathatólag ágyazott (2) emelővel van össze­kötve, úgy hogy az (1) emelőnek kézzel való mozgatásakor a (2) emelő ugyanazon mozgásokat végzi. Az (1, 2) emelők mindegyike a (6) karral van ellátva, mely a (7) csuklós rúd segélyével a hátsó kerék tengelyére ágyazott (8) szög­emelővel van összekötve, mely lefelé nyúló karján a (9) forgattyúcsappal van ellátva, a mely a megfelelő (10) sínre erősített (11) hurokba nyúlik. Ha az (j) emelőt az (y) nyíl irányában forgatjuk, úgy mindkét (9) forgattyúcsap a (12) nyíl irányában leng ki és ez által a kocsi az (x) nyíl irányában előre mozgattatik (1. a 3. ábrabeli állást). Az (u, v) vágódrótok mozgását a követ­kezőképen eszközli az (1) emelő: Az (u, v) fővágódrótok (13, 14) kereteit hordó (15) szán két vízszintes, a kocsi ol­dalfalai között elrendezett (17) rúdon van vezetve. Az (1) állítóemelőnek mozgását a (15) szánra a kocsi fölső részének (16) tartójára ágyazott egykarú (18) emelő viszi át, mely (19, 20) rudak segélyével egyrészt a (15) szánnal, másrészt pedig a (21) forgattyúval (6., 7., 9. és 10. ábra) van összekötve, mely a kocsi fölső részén vízszintesen ágyazott (22) fogaskerék tengelyére van ékelve. A (22) fogaskerék a (2) állítóemelőre csuklósan megerősített (23) fogasrúd által mozgattatik (6., 9. és 10. ábra), mely az (x') nyíl irányú mozgásánál a (22) fogaske­rékkel kapcsolódik és aztl80°-kal elforgatja, ellenkező irányú mozgásnál, azonban a ke­rékből kiemeltetik, úgyhogy a (15) szán az

Next

/
Oldalképek
Tartalom