32799. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés érczek előkészítésére zsíros és gyantás szénhydrogének illetve kén alkalmazása mellett

ennek következtében a tulajdonképeni elkülönítő folyamat számára a legkedvezőbb előfeltételeket nyújtja. A föllazítás és elkülönítés egyidejűleg is eszközölhető, és pedig az által, hogy az érezpépet vízzel vagy gőzzel főzzük föl. A találmánybeli eljárásnak egy másik foganatosítása abban áll, hogy bizonyos érczeknél olyan zsíros és gyantás szénhydrogéneket alkalmazunk, melyek hideg víz hozzájutása esetén megmerevednek s ennek következtében az általuk fogva tar tott fémport nagyobb szemcsékké tömörítik, úgy hogy ezen szemcsék a meddő kőzetportól könnyebben, és pedig mechanikai úton elkülöníthetők. Az új eljárást egy, ezen czélra különösen alkalmas berendezéssel kapcsolatban fogjuk részletesebben ismertetni, mely a mellékelt rajzon van föltüntetve, és pedig az 1. ábrán függélyes tengelymetszetben, míg a 2. ábra az edény fenekének alaprajzát és a berendezésnek az A —B vonal szerint vett vízszintes metszetét mutatja. Az ismert módon finom porrá aprított érczet száraz állapotban, tehát víz jelenléte nélkül, vagy legföljebb kevés gőzzel megnedvesítve, egy megfelelő nagyságú (a) tartányba helyezzük, mely gőz vagy más alkalmas hőforrás segélyével hevíthető. A föltüntetett berendezésnél ezen czélra egy (b) kettős köpeny szolgál, melybe a (c) nyíláson gőz vagy fölhevített levegő, vagy ugyanilyen folyadék vezettetik, mely közeg lehűlés után, vagy pedig csapadékvíz alakjában a (d) nyíláson ismét eltávozhat. Az (a) tartányban a száraz érczport zsíros és gyantás szénhydrogénekkel, vagy pedig kénnel vagy kénvegyületekkel, vagy valamennyi fölsorolt anyaggal bensően összekeverjük, mely czélra kavaró szerkezetek vagy más alkalmas eszközök szolgálhatnak. Ha most az (a) tartányt eközben melegítjük, akkor a szilárdabb szénhydrogének a keverés alatt megolvadnak, a mi a benső keveredést megkönnyíti. A műveletet azonban úgy is végrehajtjuk, hogy először n száraz érczport a szintén porrá vagy forgácsokká aprózott szilárd szénhydrogénekkel, illetve porított kénnel vagy kénsókkal me, chanikai úton a lehető legbensőbben összekeverjük s csak ezután melegítjük föl a ! keveréket, melyhez esetleg még olyan ola! jókat is adunk, melyek már rendes hőmér-I séknél is csöppfolyósak. I Azonkívül úgy is járhatunk el, hogy a szénhydrogéneket kénnel vagy kén nélkül először egy keverékké olvasztjuk össze s azután a száraz érczporral egyidejűleg helyezzük az edénybe. Az ily módon előkészített tömeget most ugyanazon (a) tartányban, vagy pedig egy külön e czélra berendezett másik edényben föllazítási folyamatnak vetjük alá. A rajzon föltüntetett berendezést ezen czélra is alkalmazhatjuk. Ezen föllazítási folyamat abban áll, hogy kívülről gőzt, sűrített levegőt, vagy más tetszőleges gázt vezetünk be, például a két (e) és (f) gyűrűs csövön keresztül, melyek a tartány hevítő köpenyén áthatoló (g) sugárfúvók útján a tartány belsejével állnak összeköttetésben. A (g) fúvókák, mint a 2. ábra mutatja, czélszerűen érintőirányban vannak elrendezve, azon czélból, hogy a tömegben örvénylő mozgásokat s ez által hatásosabb föllazítást hozzanak létre. A föllazítás azonban másképen is végezhető, pl. oly módon, hogy magában a tömegben előidézett -vegyi hatások által gázfejlődést létesítünk. Ezen czélból szénsavas meszet, vagy más gázfejlesztő anyagot vezethetünk be s a szénsavat, illetve gázt egy megfelelő reagens, pl. sósav segélyével űzhetjük ki, vagy pedig a gáz magától eltávozik az alkalmazott kén által létesített bomlások folytán. Ezen reagensei az (e) és (f), illetve az (1) és (m) csöveken, vagy pedig ha a reagens ezeket megtámadná, külön saválló bebocsátó csatornákon, pl. az edény (h) fenekén elrendezett görbe (i) csövecskéken vezethetjük be, me| lyekbe a reagens egy tölcséralakú (k) el• osztó térből jut. Ez utóbbi berendezést még j egy utólagos föllazításra is fölhasználhatjuk, ha első föllazító anyag gyanánt leve-