32799. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés érczek előkészítésére zsíros és gyantás szénhydrogének illetve kén alkalmazása mellett

- 3 gőt, gázt vagy gőzt vezettünk be az (e) és (f) csöveken keresztül. A gázok segélyével végzett föllazítás következtében az edény tartalma habos tömeggé alakul át, melyben, mint már említve volt, az éi'cz nagy fölületen finoman eloszolva foglal helyet. Ezen tömegbe most finom sugarakban vizet fecskendezünk, mely czélra a gyűrűs (1) és (m) csövek s a szintén érintőirányban elrendezett (n) sugárfúvók, vagy pedig részben az (i) csövecskék is fölhasználhatók. A föllazítási folyamatot czélszerűen a víz bevezetése alatt is tovább folytatni. Ha így járunk el, akkor viszont előnyös a bevezetést úgy végezni, hogy egy-egy vízsugár egy gázsugarat keresztezzen (lásd a rajzot), mely esetben a szénhydrogénektől beburkolt vagy a kén által megkötött fémpor a kőzetportól a tömeg forgása következtében alaposabban és gyorsabban elválik. A víz az eddigi homogén keveréket minden esetben szétválasztja, a mennyiben a fémes érczrészecskék a kötőanyag által fogva tartatnak, míg a meddő kőzetpor, mint vízzel keveredett homok a keverő edény alsó részében ülepedik le, mivel a kisebb fajsúlyú zsíros és gyantás anyagok az általuk fogva tartott f émmel együtt az edény fölső részében gyűlnek össze. A találmánybeli eljárásnak egy másik foganatosítása abban áll, hogy a száraz nyers érczport először szénhydrogénekkel keverjük és azután vízzel vagy gőzzel fölfőzzük, vagy pedig csak forró vízzel összekavarjuk. A főzés vagy melegítés következtében a szénhydrogének által fogva tartott fémrészecskék a fölszinre kerülnek s a vízben maradó kőzetportól gyorsabban elválnak, mivel ez esetben a föllazítás és elkülönítés egyidejűleg megy végbe, Ezen műveletet még egy újabbi, hideg vízzel való kezelés is követheti, különösen azon esetekben, midőn oly szénhydrogéneket alkalmazunk, melyek hideg vízzel érintkezve, megmerevednek és ennek következtében az általuk fogva tartott fémrészecskéket nagyobb szemcsékké tömörítik. A hol ez történik, ott a fém a sokkal finomabb kőzetportól mechanikai úton, például alkalmas4

rostaszerkezetek, rázó csatornák vagy efféle segédeszközök által választható el. Ha azonban az alkalmazott zsíros és gyantás anyagok folyékonyak maradnak, vagy állandó hevítés által mesterségesen folyékony állapotban tartatnak, akkor ezélszerű az elkülönítést egyszerű leülepedés útján önmagától végbemenni hagyni. Ugyanez áll, ha a masszához savakat vagy lúgokat adtunk, melyek az erre hajlandó szénhydrogének megmerevedését megakadályozzák. A szénhydrogénekhez kötött, elkülönített fém ekkor, rendkívül csekély maradék híján, mely esetleg külön elválasztási eljárásnak vethető alá, egyszerűen lemérhető. A meddő alkatrészeket legczélszerfíbb alulról, pl. a (h) fenék fölcsappantása által eltávolítani az edényből. Oly esetekben, midőn tanácsosnak látszik ként egyedül vagy pedig zsíros, vagy gyantás szénhydrogénekkel kapcsolatban alkalmazni, a massza kezelésén, tekintettel a kénre vagy kéntartalmú vegyületekre, csak keveset kell változtatni. Ha a ként egymagában alkalmazzuk, akkor a ként a fölaprózott ércczel bármely tetszőleges módon, hő vagy valamely oldószer segélyével keverhetjük össze. A fémes alkatrészeknek a meddő kőzettől való elválasztása itt is, mint föntebb ki volt fejtve, a tömegnek vízzel való kezelése által végezhető. Kénnek és egy vagy több szénhydrogénnek egyidejű alkalmazása esetén a kén szintén hevítés által tehető folyékonnyá, vagy pedig ismeretes oldószereinek valamelyikében föloldható s az érczhez ezen oldatnak a szénhydrogénnel való keveréke adható. A kén és a szénhydrogének egyenként is hozzáadhatok az érczhez s a kén azután hevítés által vagy valamely oldószer segélyével tehető folyékonnyá. Magától értetődik, hogy a kén, szénhydrogén és érez összekeverése bármely más alkalmas módon is történhet. így pl. az alkalmazandó vizet előbb megsavanyíthatjuk, vagy lúgossá is tehetjük. Ez különféle czélokból