32782. lajstromszámú szabadalom • Sütőkemencze

5 — danak, melyek közül az oldalt fekvők külső oldalaikon emelt szélekkel vannak ellátva, úgy hogy a téglákra helyezett sütemény oldalt a lemezekről le nem eshetik (11., 13. ábrák). A fölső lemezek tágiái gyöngébbek és könnyebbek, mint az alsó lemezekéi, a mennyiben a nagyobb süteményeket hordó alsó lemezek tégláinak tovább kell a sütéshez szükséges meleget visszatartani, mint az apróbb süteményeket hordó lemezek tégláinak. A (t) téglák a lemezek keretein (tl) huzalcsomók segélyével vannak alkalmazva, melyek az oldaltéglák széleiben, valamint a lemezkeretek oldalkarimáiban kiképezett nyílásokon mennek át. A belső téglák érintkező oldalai szintén (t2) huzalcsomók által vannak összekötve, melyek a téglákban és a keretek hosszbordáiban kiképezett nyílásokon mennek át. A (t) téglák hosszúkás vájatokkal vannak ellátva, melyek (t3) öntött vasmatricák befogadására szolgálnak, mely matricák a pék nevét vagy árújegyét képező domborodó betűket hordanak. A (t3) matricák (t4) huzalok által tartatnak helyzetükben, melyek a matricákon és a téglák nyílásain mennek át és a téglák alsó oldalain meg vannak görbítve. A sütendő tárgyakat akként kell a téglákra raknunk, hogy a matricákat födjék; a matricák föliratai a tárgyakba sülnek és a sütés befejeztével szépen, világosan láthatók. IIoszszabb sütemény több matricát takar el és így több bélyeg sül bele. Minden sütöde ily módon a nevét a sütemény aljára sütheti. Az (r4) lemez hátsó végén egy (R2) kaparó van alkalmazva, mely harántirányban a lemez fölé nyúl és a sütés ideje alatt helyzetében a lemez hátsó végén marad. A kaparó egy előre nyúló (R3) rúddal van ellátva, mely a sütőlemez mellső végén az (rx) vezetékben van ágyazva. Az (R3) rúd mellső vége egy gyűrűalakú (r9) fogantyúval van ellátva, melynek segélyével a kaparót a kész süteménynek a sütőállvány előtt elhelyezett kosárba való lekaparása czéljából az egész lemezen át előre mozgathatjuk és a sütemény lekaparása után ismét eredeti helyzetébe tolhatjuk, úgy hogy új sütendő tárgyakat helyezhetünk a lemezre. Az (R2) kaparok ezenkívül még arra is szolgálnak, hogy megakadályozzák a süteménynek leesését, mintegy vaskerítést képezve. A kapcsokat legelőnyösebb vaslemezből előállítani, míg az (R3) rudak öntöttvasból állanak. A sütőállványok fenékkeretének mellső vége egy húzó rúd horogalakú végének befogadására egy szemmel van ellátva, melynek segélyével az egész állvány a sütőkamrában előre- vagy hátra mozgatható vagy a sütőkamrából töltőkamra kocsijára vihető. A húzó rúd akkora lioszszúsággal bír, hogy az állványokat a 4—6 sor állványt befogadható sütőkamra leghátsóbb részébe is mozgathatjuk. A sütőállványok oldalt vannak egymástól a kemenczében elrendezve, és kovácsvasból előállítva; a lemezek vastag lemezből, a téglák pedig porczellánból készülnek. Az egyes állványokra helyezett lemezek száma a sütendő tárgyak nagyságának megfelelően emelhető. Midőn apró tárgyak sütendők, minden állványon nagyobb számú lemezt alkalmazhatunk és ez által a kemencze hatásfoka megnő. Minthogy középnagyságú kemenczében huszonnégy állványt hathat lemezzel rendezhetünk el, ennélfogva a sütő kamra sütőfölülete a közönséges kemencze ötszörösére-hatszorosára van növelve, úgy hogy egyszerre nagyobb számú süteményt és kisebb költséggel süthetünk, mint az eddigi kemenczékben. A találmánybeli kemencze használati és működési módja a következő: A kemenczének működésbe hozatala czéljából első sorban a sütőállványokat kell teljes számban a sütőkamrába behozni. Ez akként történik, hogy a mellső ajtókat egészen megemelvén, teljesen nyitjuk, a belső ajtókat pedig, a mennyire csak lehetséges, lebocsátjuk. Ezután egyik állványt a másik után helyzetében a kocsin a töltő kamrában és innen a sütőkamra hátsó részébe toljuk, a következő állványt az utóbb behelyezettek elé és így tovább, mígnem az állványok első sora a sütőké-