32776. lajstromszámú szabadalom • Berendezés sűrített gáz- vagy gőz- és levegőkeverék előállítására világítási és fűtési czélokra

vagy más berendezés segélyével húzható | föl, mely az (i) tengellyel egy (j) szíj és (k) tárcsa útján van összekötve. A visszafelé járás megakadályozása czéljából a szokott módon egy (m) záró kilincs rendezhető el. Elektromotor alkalmazása esetén a 4. ábrán látható kapcsoló szerkezet használható, a (g) rúgónak az erőfogyasztásnak megfelelően, időről-időre való fölhúzására. Ezen szerkezet egy (n) csavaranyából áll, mely az (i) tengelynek csavarmenetes (o) végére van illesztve és egy (p) kar útján az (r) bekapcsolási ellenállás (s) emelőkarjával áll összeköttetésben. Ha ezen berendezésnél a (g) rúgó teljesen föl van húzva, akkor az (n) csavaranya olyan helyzetbe mozdult, hogy az (s) kart nyitott helyzetben tartja, melyben az áramkör nincs zárva. A (g) rúgó legombolyodása alkalmával az (o) csavar is forog és az (n) csavaranya az (o) csavaron oly módon tolódik el, hogy az (s) kar a bekapcsolási helyzetbe mozdul, úgy hogy a mótor bekapcsoltatik és a (g) rúgó fölhúzatik. Az erőfogyasztás tehát ezen berendezésnél önműködően s a rúgófeszültség csökkentésének megfelelően van szabályozva. Hogy a kompresszorban a gáz vagy gőz és levegő keverék mindig előre meghatározott összetétellel bírjon, az (i) hajtótengelyen egy (t) szelep van elrendezve (1. és 3. ábra), mely az (a) szivattyúharanggal egyidejűleg mozog, vagyis a szivattyú minden ide-oda járta alatt egyszer körülfordul. A (t) szelep egy egyik végén zárt cső alakjában van kiképezve, és egy (v) hosszhasítékkal van ellátva, mely a szelep forgása alkalmával egymásután az (x) légtérrel, az (y) gáztérrel és a keveréket kibocsátó (z) térrel lép összeköttetésbe .A (t) hengerszelep nyitott vége a zárt (2) forgattyúkamrával és a (c) csővel áll összeköttetésben, míg a szelep zárt (q) vége csapággyá van kiképezve s az (i) hajtótengellyel áll kapcsolatban. Az (x) légteret a (3) nyílások a külső levegővel kötik öszsze, míg az (y) gáztér a gáz bebocsátására szolgáló (4) csővel, a keveréket kibocsátó . (z) tér pedig egy (5) kibocsátó csővel közlekedik. Az ismertetett berendezés munkamódja a következő: Ha a szelep a 3. ábrabeli (X) nyíl irányában forog, akkor a (v) hasíték az (a) harang emelkedésének kezdetén a (z) téren épen túlhaladt és az (x) légtér felé kezd megnyílni, A (v) bebocsátó hasíték az egész légtér fölött végighalad és azután a gázt- vagy gőzt bebocsátó (y) térrel jut összeköttetésbe. Az (x) és (y) bebocsátó terek hosszúságai úgy vannak megszabva, hogy a levegő és gáz vagy gőz a szelepen keresztül a kellő arányban lépjen be a szivattyúba. A szivattyú szívólökete után a (t) szelep a 3. ábrán látható s a szívólöket kezdetén elfoglalt helyzetével átellenes helyzetben van. Az (a) harangnak egész kompressziólöke,te vagy lefelé sülyedése alatt a (v) hasíték, a keveréket kibocsátó (z) térrel közlekedik, mely ennek megfelelően a (t) szelepet körülvevő köpenynek körülbelül félkerületére terjed ki. Az 5—7. ábrákon bemutatott kettős működésű kiviteli alaknál az (a) harangszivattyú fölső vége egy (9) köpenybe van zárva és az ez által képezett kamrát egy (8) cső a zárt (10) kamrával köti össze, mely a kettős működésű (t) szelep egyik oldalával áll összeköttetésben. A szelep átellenes vége ezen kiviteli alaknál szabadon közlekedik a (c) csővel, mely az (a) harang fölső végébe torkol. A kettős működésű szelep az 5. és 6. ábrán van részletesen föltüntetve. A szelepet egy (14) fal hosszirányban két (15) és (16) rekeszre osztja, melyek közül a (15) retesz egyik végén egy (17) fallal van elzárva, másik végén pedig a (10) kamra felé nyitva áll, míg a másik (16) rekesz átellenes végét egy (18) fal zárja el s a rekesz másik, nyitott vége a (2) kamrával közlekedik. A szelep az esetben két (19) és (20) hasítékkal bír, melyek egymással szemben feküsznek. A szelep körül két(x) légtér és egy (y) gáztér van elrendezve, s : ha a szelep forogni kezd, a szívólöket alatt