32776. lajstromszámú szabadalom • Berendezés sűrített gáz- vagy gőz- és levegőkeverék előállítására világítási és fűtési czélokra

először levegő, azután gáz vagy gőz s végül ismét levegő áramlik a szelepbe, míg a kompressziólöket alatt a keverék a (z) téren keresztül eltávozik. Míg az egyik (15) rekesz a (9) köpenynek fölső, vagyis szívó végével áll összeköttetésben, addig a másik (16) rekesz a gázkibocsátó nyílással közlekedik. A (d) dugattyúrúd hajtására forgattyú helyett egy (12) excenter is elrendezhető az (i) tengelyen (5. és 7. ábra), a hol ezen excenter a (d) rúddal összekötött s (13) karimákkal ellátott süvegben működik. Az (i) tengely forgása alkalmával tehát a dugattyúrúd és az (a) harang föl s alá fog mozogni. Az 5. ábra szerint a szivattyú folyadékzára gyűrűs tér nélkül van kiképezve, azonban, mint könnyen belátható, a (b) köpenyhez szintén lehetne önteni egy hengeres belső falat. Az (i) tengely hajtására szolgáló (g) rúgó az 5. ábrán el van hagyva s a szivattyú hajtása a (k) tárcsa segélyével valamely alkalmas módon történik. A 9. és 10. ábrán látható szelepnél a gáz és levegő közötti arány egyszerű módon megváltoztatható. A hengeres (t) csövet ez esetben egy (22) hüvely veszi körül, mely nagy (23 24 25) nyílásokkal van ellátva a gáz beáramlására, a keverék kibocsátására és a levegő beáramlására. A (22) hüvely egy (26) fogantyú segélyével forgatható el, mely a külső köpenyből kilép és egy (27) hasítékban mozog, mely egy (28) süveggel van elzárva, hogy a gáz el ne illanhasson. Ezen szelep működési módja a következő: Ha. a szelep és a (22) hüvely a 10. ábrabeli helyzetet foglalja el, akkor a legkevesebb gáz bocsáttatik a szivattyúba. Az (1) hossz [vagy a (23) nyílásainak a függélyes átmérőre való vetülete] és a (t) szelep átmérője közötti viszony a löketnek azon részét tünteti föl, mely alatt a szivattyúba gáz szívatik. Ha most a (22) hüvelyt jobbra forgatjuk, akkor az (L) hossz jelenti a járatnak azon részét, mely alatt gáz szívatik be a szivattyúba, tehát a gáz beszívásának időtartama a (23) gázbebocsátó nyílás új helyzetében nagyobb lett. A forgatható szelep helyett ide-oda járó szelep is volna alkalmazható, mely a gőzgépek tolattyúszelepéhez hasonlóan működnék. A berendezés egy gázerőgéppel a 10. ábrán látható módon hozható előnyösen kapcsolatba, mely szerint a gáz bebocsátására szolgáló (31) cső, a keveréket kibocsátó (32) cső és a (30) főcső között egy (29) mellékcsatorna és egy (34) visszacsapó szelep van elrendezve. Ha ezen berendezésnél a sűrítő szerkezet a munkában bármely okból megzavartatik vagy félbészakittatik, akkor a (34) szelepen és a mellékcsatornán keresztül tiszta gáz, áramlik be a (30) főcsőbe a rendes nyomás alatt, míg a (33) kompresszor nem működik. Az új berendezés azon előnnyel bír, hogy a gáz vagy gőz és a levegő keverése a kompresszorban magában megy végbe. Ennek következtében a keveredés jobb lesz, mint ha a keverék a szivattyúkamrán kívül képződik. A gáz vagy gőz és a levegő arányának szabályozhatósága az új berendezésnek egy további előnyét képezi. Az (i) tengelynek az 1—4. ábrákon föltüntetett hajtása a (g) rúgó segélyével gyors szívólöketet és lassú kiürítő löketet tesz lehetővé, minek következtében a fővezetékekben állandóan gáznyomás uralkodik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eerendezés sűrített gáz- vagy gőz és levegő-keverék előállítására világítási és fűtési czélokból, jellemezve az által, hogy egy, a szivattyú által hajtott gáz-és légbebocsátó szelep a gázt és levegőt a szivattyúba bocsátó nyílásokat egymásután kényszermenetűen megnyitja és ily módon előre meghatározott menynyiségű gázt és levegőt bocsát be a szivattyúba, melyben a keveredés végbemegy. 2. Az 1. igényponttal védett berendezésnek egy foganatosítása, jellemezve egy egyszerű működésű harangszivattyú által, melynek harangját az (i) tengelyen elrendezett (g) rúgó hajtja, a hol az (i)