32714. lajstromszámú szabadalom • Karburáló berendezés
— 2 — fúvócsövek (1. és 2. ábrák) előtt elrendezett (2) szárnyakból állanak, melyek a (3) tengelyek körűi lenghetnek. Ugyanezen foganatosítási alakot mutatja több (4) kamrának fönnemlített elrendezése (1) fúvócsövekkel és mozgatható (2) ellenállásokkal az (5) tokban. A mint a 2. ábrából látni lehet, mindegyik (4) kamrában több (1) fúvócső és ennek megfelelően több (2) szárny van egymás mellett elrendezve. A karburátorba szállítandó levegő a (6) csövön alulról lép az (5) tokba, az (1) fúvócsöveken át az egyes (4) kamrákba megy át, mi mellett hirtelen föllépő lökésszerű mozgásoknál a (2) szárnyakat addig emeli, míg a szárnyak a (7) keresztrúdba (2. ábra) ütköznek és végül a (8) vezetéken (1. ábra) a karburátorba lép át. Lassankint föllépő nyomásingadozások ismert módon a térfogat változtatása által egyenlíttetnek ki, mely czélból az (5) tok fenekén és fölső részén az ellenterheléssel ellátott (9) és (10) membránok vannak elrendezve. A (10) membrán, melynek ellenterhelése a (11) csavar által változtatható, ezenkívül bizonsági szelepre emlékeztető (12) szelep működtetésére szolgál, mely bizonyos legnagyobb nyomás túllépése esetén a nyomásfelesleget kibocsátja. A (12) szelep, mely rendszerint a (13) csőtoldatot elzárja, a (10) membránnal a (14) peczek, a (15) emelő, a (16a) csavaranyával ellátott (16) orsó útján áll kapcsolatban és nyittatik, a mint a fölemelkedő membrán a (14) peczket emelni kezdi. A 3. ábrán föltüntetett karburáló berendezésnél (17) a (48) hőlégmótor által működtetett, kettősen ható fújtató, (5) a nyomáskiegyenlítő, (18) a karburátor. A (17) fújtató által beszívott levegő a (19 20 21) csöveken a (48a) mótorhenger köpenyén át és a (6) csövön át az (5) nyomáskiegyenlítőbe befúvatik, melyből a (8) vezetéken át a (18) karburátorba lép át. A karburáit levegő innen a (30) csőben rendeltetési helyéig vezettetik. II. Karburátor fúvó fejjel. A karburáláshoz szükséges levegő ismert módon a szénhydrogénanyagba bemerűlő fúvófejen át fúvatik be és a fúvófej fenekének szitaszerű nyílásain át sajtoltatik. Hogy a levegő és szénhydrogénanyag benső érintkezését érjük el, a fúvófejbe belépő légáram lehetőleg sok finom sugárra osztandó szét. A szétosztás egyrészt ismert módon a fúvófej fenekén levő fúvónyílásokon át történik, másrészt jelen találmány szerint az által, hogy még mielőtt a levegő a fúvónyílásokon átlépne, annak a fúvófejét fölső és alsó kamrára osztó lyukasztott, és középen csövecskével ellátott válaszfalon kell áthatolni, továbbá a levegőnek a fúvónyílásokon való kilépése után az a fúvónyílásokat kívül átfedő, a légáramokhoz rézsútosan irányított lapátokba ütközik. Tehát háromszor osztatik meg a teljes légáram. A lapátok elrendezése által a levegőnek a szénhydrogénanyagon át lefelé irányított útja meghosszábbíttatik. minthogy a levegő a karburátor feneke fölé közvetlenül nem áramolhatik ki, úgy hogy alkalom adatik a levegő és szénhydrogénanyag benső érintkezésére. Az érintkezés annyival is inkább benső lesz, mert a nyílásokból kilépő légsugarak a lapátokba való ütközés által harmadszor is megosztatnak. Minthogy a karburátorban levő szénhydrogénanyag néha többé-kevésbé szilárd alkatrészeket is visz magával, melyek a fecskendező fejben levő fúvónyílásokat könynyen eltömhetnék, gondoskodni kell oly eszközökről, melyek a fúvónyílásokat a karburáló berendezés üzeme közben állandóan szabadon tartják. Ezen eszközök a rajzban föltüntetett karburátornál a fúvófej fenekén lazán elhelyezett golyókból állanak, melyek a fönnemlített válaszfal középső csövecskéjéből kilépő légáram által állandóan gurúló mozgásban tartatnak, úgy hogy a fúvónyílásokat folyton súrolják és tisztán tartják. A mellékelt rajzokban a 4. ábra a függélyesen metszett (18) karburátorban elrendezett fúvófej nézetét ábrázolja; 5 ábra a fejet egymagában tünteti föl függélyes metszetben; 6. ábra az 5. ábra6—6 vonala szerint vett vízszintes metszetet ábrázol nagyobb léptékben; 7. ábra a fúvófejet a 6.