32653. lajstromszámú szabadalom • Javítások targonczákon

Megjelent 19Q5. évi április hó 15 én. MAGY. KIR. SZABADALMI WH& HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS B2653. szám. XX/a. OSZTÁLY. Javítások targonczákon. LACHAT LÉON ERNEST MÉRNÖK LYONBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 október hó 4-ike. Jelen találmány tárgyát különösen kézzel, de egyéb módon is tolt vagy húzott targonczákra vonatkozó újítások képezik, mely targonczák oldalirányban eltolható támasztókerekekkel vannak ellátva. Az ismert ily fajta targoncza, amint ezt a mellékelt rajzból láthatjuk, a középen elrendezett (a) tengellyel van ellátva, mely tetszőleges alkalmas módon van a kocsi alvázára erősítve és mely a megerősítési helyeken kívül vagy belül a laza (b, o) kerekeket hordja. Az alváz mindegyik végére függő csapágyakban a középen elrendezett (a) tengellyel párhuzamos hengeres (d) és (e) tengelyek vannak megerősítve, melyeken az (f) ill. (g) kerekek szabadon foroghatnak és oldalt eltolódhatnak. Az (fg) kerekek vagy'kisebb átmérőjűek, mint a (b c) kerekek, vagy pedig magasabban vannak elrendezve úgy, hogy az (f és g) kerék nem érintheti egyidejűleg a földet, s egyikük is csak akkor érinti azt, ha a targoncza megfelelő végére nyomást gyakorolunk vagy pedig ha a targoncza ezen oldalán nagyobb a megterhelés. Az (f és g) kerekek oldalirányú eltolódása megengedi, hogy a targonczával kanyarulatokat írjunk le és hogy helyben megfordítsuk, ha csupán a (b, c) kerekek érintik a földet. Ezen ösmert szerkezet azonban a következő hátrányokkal bír: A targonczával leírt kanyarulatot a földet érintő támasztókerék legszélső oldalsó helyzete korlátozza, másodszor pedig alkalmat ad a targoncza földőlésére, ha az egyik tamasztókerék oldalsó helyzetben áll és ha pl. nagyobb lökés vagy terhelés működik a targoncza azon sarkára, mely a földet érintő támasztókerékkel szemben és a kocsinak a középtengelyhez viszonyított ugyanazon oldalán van, mint a földet érintő alátámasztó kerék. Ez különösen a. targoncza nyugalmi helyzetében föl- és lerakodásnál fordul elő. Ugyanis a targoncza akkor áll legstabilisabban, ha támasztókerekei a kocsi középvonalában állanak, ami természetesen nem tartható fönn állandóan. A találmány tárgyát képező javítások czélja már most abban áll, hogy egyrészt a targoncza mozgékonyságát vagyis kanyaríthatóságát növelje, másrészt pedig stabilitását növelje azáltal, hogy gondoskodunk arról, hogy a támasztókerekek akár kézzel, akár pedig önműködően mindenkor a targoncza hossztengelyébe legyenek visszahozhatok akkor, ha abból oldalt kimozdulnak. A mellékelt rajzban a találmány tárgya több példaképem foganatosítási alakban van föltüntetve.