32653. lajstromszámú szabadalom • Javítások targonczákon

- 2 — 1., 2. és 3. ábra az egyik foganatosítási | alak oldalnézete ill. hosszmetszete, kereszt­metszete és alulnézete. 4. ábra egy másik foganatosítási alak ol­dalnézete részben metszve. 5. ábra ismét más foganatosítási alak eliilnézetben. Mindezen foganatosítási ala­koknál a támasztókerekek középreállítása önműködően és rúgó segélyével eszközöl­tetik. 6. és 7. ábra a támasztókerekeknek sulyok­kal való önműködő visszaállítását, 8. ábra a támasztókerekeknek kézzel való visszaállítását, végül 9. ábra a stabilitás növelésére iránj uló kerék elrendezést tüntet föl alulnézetben. Az első foganatosítási alaknál a (h, i) le­mezrúgó van a targoncza hossszában elren­dezve és az (a) középtengely fölött (j) szög­vasak segélyével megerősítve. A lemezrúgó végei lazán nyúlnak (m, n) villák (k és 1) hasítékaiba, mely villák szárai az (f és g) kerekeket fogják közre. A villák szárai (o) ill. (p) szemekben végződnek, melyeknek nyílása a kerekek agyának furatával egye­zik meg és melyekben a (dés e) tengelyek lazán járnak. Ha a targonczával fordulni akarunk és az egyik támasztókereket a földre eresztve a targonczát a kocsi közepén átmenő füg­gélyes körül forgatjuk, a támasztókerék és az ezt közrefogó villa helytáll, miközben a támasztókerék tengelye a kerék agyában hosszirányban eltolódik és a villába kapasz­kodó lemezrúgó megfeszíttetik. Ha a targoncza annyira elfordult, hogy a támasztókerék tengelyének egyik tartócsapágya a kerékbe ütközik, mely állapot az elfordulást hatá­rolja, elég, ha a targonczának följebb álló vé­gére nyomást gyakorolunk, miáltal a földet érintő támasztókerék fölemeltetik és a rúgó által ismét a középvonalba állíttatik vissza úgy, hogy most a kocsi fordítását folytat­hatjuk, miáltal egyrészt a targoncza fordít­hatóságát növeljük, másrészt pedig, ha ezt a műveletet rakodás előtt végezzük, a tar­goncza nagyobb stabilitást nyer. A támasztókerekek visszaállító rúgói az 1., 2. és 3. ábrabeli foganatosítási alaknál víz- > | szintesen vannak elrendezve, azonban, mint az 5. ábrában látható, magasabb targon­czáknál függélyesen is rendezhetők el. A támasztókereket visszatoló villák az 1., 2. és 3. ábrabeli elrendezésnél a rugók foly­tatását képezik, azonban ezekre merőlegesen is állhatnak, amint ezt a 4. ábrabeli foga­natosítási alak mutatja. A visszaállító rugók alakjukra nézve nem csupán lapos lemezrugók, hanem tekercs­rugók is lehetnek, melyek a támasztókere­rekek tengelyeire a kerekek két oldalán vannak reátolva. A rugók még tetszőleges más alkalmas módon rendezhetők el. A 6. és 7. ábrabeli foganatosítási alaknál az (f és g) támasztókerekek visszaállítását súllyal terhelt emelők végzik. Az (m és n) függélyes villákon kis (m'n') villák vannak alkalmazva, melyeknek szárai közé az (o' p') karok nyúlnak, amelyeknek egyik, a (q és r) szemmel ellátott vége a. targoncza pallójára erősített (t és u) csap­ágyakban ágyazott (s) tengelyre van ékelve. Ugyancsak az (s) tengelyre van ékelve a tengely közepén elrendezett lelógó, az (o' p'j karokkal egyforma szög alatt álló (v) kar, mely szabad végén a (w) súlyt hordja. A (v) kar függélyesen lelóg, ha az (f és g) támasztókerekek a középállásban vannak. Ha az (f g) támasztókerekek oldalt mo­zognak, a villák és az (o') ill. (p') kar segé­lyével elfordítják az (s) tengelyt és a (w) BÚlyt fölemelik. Amint a támasztókerek a földről fölemeltetnek, a (w) súly visszaesik és a támasztókerekeket ismét középre állítja. A 8. á-bra szerint a támasztókerekek vissza­állítása kézzel történik. Itt az elrendezés a 6. és 7. ábrabelihez hasonló, csupán az (s) tengely a targoncza két végén kinyúlik és hogy a (v) súlyemelő elmarad. Ellenben a tengely mindegyik vé­gére egy-egy (x x') kar van ékelve, melyek az (y y') fogantyúsrudakhoz vannak erősítve. Ezen szerkezet megengedi azt, hogy meg­állás után a támasztókerekeknek azon állást adjuk, mely a rakodásnál a legnagyobb stabilitást biztosítja, vagyis hogy a támasztó­• kerekeket a targoncza azon oldala alá állítsuk,

Next

/
Oldalképek
Tartalom