32609. lajstromszámú szabadalom • Automata levélbélyegek és hasonlók elárúsítására

— 3 -ket akkor, mikor a bélyegcsík megfelelő elmozdulást végzett, alkalmas tagok távolítanak egymástól, úgy hogy a megfogok a bélyegcsíkot eleresztik. Lehetne azonban a hengereket is akként ágyazni, hogy ezeket egymástól távolíthassuk, mikor a hengereket hornyokkal ellátni nem kell. Ép így lehet a csíkot a megfelelő kezdeti állásba visszavivő berendezést is a leírttól eltérően kiképezni, de főleg módunkban áll az, hogy az utolsó bélyegmező leválasztására a leírttól eltérő berendezést alkalmazzunk. Ha például az alsó hengerpár nem forog gyorsabban, mint a fölső, a legalsó bélyegmező leválasztását ennek daczára, ismert módon végezhetné á berendezés akként, hogy a (d) kar végével a két hengerpár között kifeszített bélyegcsíkra szorul és így a harántlyuksornál a szakadást előidézi. A visszavezető berendezésnek nem kell a bélyegcsík végére hatnia, hathat az ennek más pontjára, pl. az egyik harántlyuksorra is. A berendezés eddig leírt alakja a bélyegcsíknak túlságos messze való kihúzásánál biztosítja csak a berendezés helyes működését. Bármekkora legyen is azonban a csíknak a mozgató berendezés által létesített elmozdulása, még sincs kizárva az, hogy a csík túlságosan kis elmozdulást végezzen, annak következtében, hogy a hengerek a bélyegcsíkon csúsznak. Találmá- 1 nyom szerint ez a hátrány is elkerülhető, ' a mennyiben egy csiptetőberendezést al- ! kalmazunk, mely akként mozog, hogy a bélyegcsíkot megfogja és a normális kezdeti állásba vezesse. Természetesen czélszerű, ha a csíptető berendezést a föntebb jelzett vagy ehhez hasonló berendezéssel kapcsoljuk, mely a túlságosan messze előrehúzott bélyegcsíkot a normális állásába állítja vissza, de lehet ezt a csíptető berendezést egymagában is alkalmazni a föntebb jelzett visszavezető berendezés helyettesítésére, mikor az előretoló berendezést természetesen akként kell szerkeszteni, hogy az a csíkot a bélyegmező normális hosszánál rövidebb úton mozgassa előre. Természetes azonban, hogy a legkedvezőbb eredményt akkor érjük el, mikor a két berendezést kombinálva alkalmazzuk, tehát mikor a bélyegcsík úgy túlságosan kis, mint túlságosan nagy elmozdulása esetében a normális helyzetbe jut. Maguk a csík mozgatására használt berendezések rendkívül különböző módon képezhetők ki, ép úgy mellékes az is, hogy az előre húzó berendezés a bélyegcsíkot a végén vagy valamely más pontján, például egy lyuksornál fogja-e meg, vagy hogy az utolsó bélyegmező leszakítását kézzel végezzük-e vagy önműködően történik-e az meg. Eme berendezés egy foganatosítási alakja a csatolt rajz 7—10. ábráján látható. A csík mozgatását itt is egy (a b) hengerpár ' végzi, míg a leszakításra egy másik (c) I hengerpár szolgál. A (b) előretoló henger palástján (bl) hornyok vannak kiképezve, a bélyegcsíkból három (sl s2 s3) bélyegmezőt ábrázoltunk és föltételeztük, hogy mindig csak egy bélyegmezőt ad ki a berendezés. Továbbá föltételeztük azt is, hogy a (b) henger ép palástfölülete egy bélyegmező hosszánál rövidebb. Ily esetben azonban a bélyegmezők a szükségesnél kisebb elmozdulást végeznek és csakhamar annyira elmaradnak, hogy a legutolsó az (a b) hengerpár egy fordulata után nem éri a (c) hengerpárt, vagyis a berendezés helytelenül működik. Ezenkívül ha az (a b) hengerek nem fekszenek elég nagy nyomással egymásra, az is megtörténhetik, hogy az alsó (c) henger a csíkot túlságosan messze húzza előre, a mennyiben ez — mielőtt valamely lyuksornál elszakadna — az (a b) hengerek között csúszik. Ennek ismét az a következménye, hogy a berendezés két vagy több bélyegmezőt ad ki egy helyett. A 7—10. ábrán látható berendezésnél ezt elkerüljük, mert ez a papírcsíkot minden működtetése után ismét a normális állásba állítja vissza. Ezt a berendezést két (d) és (e) kar képezi. Az elől (dl) toldattal ellátott (d)kar a (d2) csap segélyével forgathatóan van az (f) karra ágyazva, ez pedig az (fi) csap körül foroghat. A két (d f) kart a kettős (g h) excenter forgatja oly módon, mint az