32607. lajstromszámú szabadalom • Üzemrendszer villamos és nyomóléghajtás alkalmazásával villamos erőtelepek, különösen villamos vasutak számára

dalom szerint a villamosmótor mindkét része mozgatható, míg a 20101. számú szabada­lom szerint a mótor térmágnese helytálló. Mindkét rendszernél a villamosmótor a kocsi sebességétől függetlenül mindig állandó sebességgel forog, mimellett mindkét nyomó­lé^A'ép n villamosmótor és a jármű tengelye között flexibilis áttételt képez, úgy hogy az elektromos mótor már az indításnál és a kocsi kisebb sebességénél is hajtja a jármű tengelyét. Jelen találmány tárgyát tevő rendszer szerint ugyanazon hatás elérésére, melyet mindkét Arnold-féle rendszer alkalmazásá­val lehet elérni, csak egy nyomóléggép szükséges a hajtáshoz, mely az elektromo­torral csupán a tengely közvetítésével áll összeköttetésben. Eltekintve ezen előnytől, jelen rendszer, mindkét Arnold-féle rend­szerhez viszonyítva, a szabályozó berende­zésnek rendkívüli egyszerűsítését teszi lehe­tővé. Ezen rendszerektől jelen rendszer még abban is különbözik, hogy a nyomólégtar­tály számára külön töltőkészűlék van elren­dezve, mely aránylag kevés munkát fogyaszt és az egész üzem alatt, illetve villamos vas­utakon alkalmazva, a menet egész tartama alatt működhetik, míg az Arnold-féle rend­szernél teljes sebességgel való menetnél szivattyúzás nem történik, hanem csak kis sebességgel való haladásnál vagy a jármű nyugalmi állásánál; ennélfogva áram nél­küli pálya csak kivételesen járható be, de az állomások körében a tápvezetékek nem hagyhatók el, mint jelen rendszernél. A mellékelt rajzok a rendszer különböző foganatosítási alakjait villamos vasútra való alkalmazásban tüntetik föl. Az 1., 2.. 3.. 4. és 5. ábrákban a megin­dításnál a (P) nyornólégmótor egyedül hajtja a kocsitengelyeket, azután az (E) elektro­motor veszi át a hajtást; a 6. ábra a hajtó­berendezés egy módosított alakját tünteti föl. A 7. ábra azon esetet ábrázolja, a mely­nél a nyomólégmótor és a elektromotor a meg­indításnál egy darabig együtt működnek; a nyomólégmótort azonban oly nagyra kell vá­lasztani, hogy az indítást egyedül is végez­hesse és hogy az állomásokon tápvezetékek elrendezésére szükség ne legyen; ha a vo­natnak a pályán véletlenül meg kell állnia, azután az mindkét mótor működése mellett nagyon gyorsan megindul. A 8a., b, c, d, e, f. ábrák a szabályozó (kontroller) különböző metszeteit. A 9. ábra annak oldalnézetet tüntetik föl. A 10., 11., 12. ábrák a rendszernek azon esetre való alkalmazását mutatják, melynél egy vonatban több motorkocsi van elren­dezve. Az összes ábrákban a betűknek ugyanazon jelentésük van. Egyszerűség ked­veért mindig csak egy (0) áramvezeték és egy (Z) sín visszavezető vezeték van fölvéve, de lehet többfázisú áramot is alkalmazni. Az ábrákban föltüntetett összes foganatosítási alakoknál a kontrollercsap a 8. és 9. ábrák­ban látható berendezéssel bírhat, mimellett az öt főállásba hozható. A szabályozó mű­ködési módját az alattiakban közeiebről is­mertetjük. A 8b. ábrában föltüntetett, v. i. fékezési állásban az (R) pneumatikus akku­mulátorból nyomás alatt álló levegő tódul a fékezővezetékbe. A «0» állás a kikapcso­lási helyzet, mimellett az összes csőveze­tékek zárva vannak és az elektromos áram meg van szakítva. Az (1) helyzetben a fékek meg vannak eresztve, de az (Eés P) moto­rok még nincsenek bekapcsolva. A (2) indító állásban az (R) akkumulátorból nyomás alatt álló levegő juta(P) motorba, a mely ennek következtében az (A) kocsi tengelyt hajtja. Az (E) mótor áramköre általában még nin­csen zárva, csak a 4. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál kap már a mótor áramot. A (3) állásnál az (E) mótor áram­köre zárva van, ellenben a (P) motornak az (R) akkumulátorból (recipiensből) jövő lég­vezetéke meg van szakítva, minélfogva az (E) mótor egyedül hajtja az (A) kocsitenge­lyeket. Az összes ábrákban (c) egy centrifugális regulátor által működtetett kikapcsolót je­lent, amely az (E) mótor áramkörét szakítja meg, ha a kocsi sebessége bizonyos mérték alá sűlyed. (p) mindig egy kompresszort jelöl, melynek teljesítménye a (P) nyomó­légmótor teljesítményéhez képest aránylag kicsiny. A (p) kompresszornak csak a kocsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom