32510. lajstromszámú szabadalom • Berendezés váltakozó áramok feszültségének fokozatos módosítására

- 2 -vannak elrendezve, természetes, hogy azok az autotranszformátornak egész hosszán vagy bármely más darabján is rendezhetők el. A lamellákból összeállított (11) vasmag, mely a csévés transzformátoroknál általánosan alkalmazott magok alakjával vagy tetszőleges más, a jelen czélnak megfelelő alakkal bírhat, a spirálissá göngyölt csíkból vagy rúdból álló (12) tekerccsel bír, melynek szomszédos tekerületei szigetelés czéljából a kellő távolságra vannak egymástól elrendezve; ezen tekercs akként van szerelve és megszerkesztve, hogy azt forgatni lehessen és egyidejűleg a magot az ezzel összeköttetésben álló részekkel együtt hosszirányban lehessen eltolni. A spirális tekercs az autotranszformátor leágazásaihoz képest akként van elrendezve, hogy forgatás és eltolódás közben a leágazásoknak (39) keféi a tekercs tekerületeivel egymásután jöjjenek érintkezésbe, miközben az érintkezési pontok a spirális egyik végéről annak másik vége felé a forgatás irányához képest az egyik vagy másik irányban előretolódnak. A spirális tengely hossza kétszer oly nagy, mint két szomszédos leágazásoknak egymástóli távolsága, vagyis olyan, hogy legföljebb három és legalább két (39) kefe érintkezik egyszerre a spirálissal. A (12) tekercs egyik vége a vele együttforgó (13) gyűrűvel vezető összeköttetésben áll, mely gyűrű (14)-nél meg van szakítva. Ezen (13) gyűrűvel az egymással diametrálisan szemben elrendezett (15) és (16) kefék érintkeznek, melyek közül a (15) kefe a (17) fojtó csévének egyik végével, míg a (16) kefe a (18) fojtó cséve egyik végével van összekötve, mely (18) cséve a (17) cséve mágneses hatása ellen hat. Ezen csévéknek másik végei egymással és a (19) vezetővel vannak összekötve, mely a (10) szerkezet segélyével táplált munkaáramkörnek másik munkavezetékét képezi. A (17) és (18) csévék az ábra szerint ugyanazon vasmagon, vagyis ugyanazon mágneses áramkörben vannak elrendezve, mint a (12) spirális, de lehet azokat külön vasmagon is olyképen elrendezni, hogy azok spirális által képezett transzformátortekercs mágneses szóródásának hatása alatt álljanak és a föltüntetett helyzetet foglalják el. Ezen fojtó csévék arra szolgálnak, hegy megakadályozzák, hogy a (13) gyűrű egy, a mag körül zárt vezeték gyanánt szerepeljen és hogy az áramnak a munkaáramkör felé való útját biztosítsák, tehát megszakítások elkerültessenek, midőn a (15) vagy (16) kefe a (13) gyűrű megszakítása fölé kerül. Midőn a (12) spirális az 1. ábrában föltüntetett állásban, van, a (4 5) és (6) leágazásoknak (39) keféi érintkeznek vele, a mikor is az áram a munkaáramkörbe a (4) leágazáson, a (12) spirálisnak egy kis darabján, a (13) gyűrűn, a (17) és (18) csévéken és a (19) vezetőn át folyik és feszültsége azon feszültség lesz, mely a (4) leágazás és a (9) végvezető között uralkodik. Ha a spirálist forgatjuk és jobbra toljuk el, úgy hogy a (4) leágazás azzal többé ne érintkezzék, akkor az autotranszformátornak az (5) és (6) leágazások között lévő része primér tekercselés gyanánt, a spirálisnak pedig az (5) leágazás és a gyűrű között lévő része pedig szekundér tekercselés gyanánt szerepel. Azon pillanatban, midőn a (4) leágazás és a (12) spirális közötti érintkezés megszűnik, a primér és szekundér csévéknek egymáshoz való viszonya 1:1, úgy hogy az (5) leágazás és a (13) gyűrű között uralkodó feszültség egyenlő a (4) és (5) leágazások vagy az (5) és (6) leágazok között uralkodó feszültséggel. Most az áram a munkaáramkörbe az (5) leágazáson, a spirálisnak az (5) leágazás és a (13) gyűrű közötti részén a (14) gyűrűn, a (17 18) csévéken és a (19) vezetőn át áramlik. Minthogy a spirálisnak az (5) leágazás és a (13) gyűrű között lévő része által képezett szekundér tekercselés feszültsége a főf eszültség ellen hat, a munkaáramkörbe folyó áram gyakorlatilag véve, változatlan marad, azonban, a mint a spirálist forgatjuk, és hosszában eltoljuk, a szekundér tekerületek folyton kevesbednek és ennek