32475. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a friss gyümölcs és más élelmiszerek konzerválására légnemű testekben

Megjelent 1905. évi márczius hó 30-án. •a* MAGY. ^g. KIR. szabadalmi hw hivat a l SZABADALMI LEÍRÁS 32475. szám. 1 V/e. OSZTÁLY. Eljárás a friss gyümölcs és más élelmi szerek konzerválására légnemű testekben. beivinkler vilmos mérnök, a m. kir. államvasutak műszaki fölügyelője budapesten. A szabadalom bejelentésének napja 1904 október hó 15-ike. Ha a gyümölcs tőkéjén vagy fáján a fejlődes természetes folyománya következtében megérett, azaz magjai csiraképessé váltak, onnan leszedetik s rendes körülmények között raktáróztatik. Ezen gyümölcs, a levegő élenyének lévén kitéve rövid idő múlva, lassú rothadásnak indul és élvezhetlenné válik, azaz elromlik. A rothadás tudományos szempontból nem egyéb, mint lassú elégés, hogy tehát ezen rothadás (elégés) lehető legyen, okvetlen szükséges, a levegő élenyének jelenléte. Ugyanez áll más élelmi szerekről is, mint például tojás stb. Ha a leszedett gyümölcsöt stb. tehát oly léghatlan edénybe, vagy léghatlan űrbe tesszük, melyből a levegőt élenyével együtt oly más légnemű test által kellő nyomás mellett kiszorítjuk — s abban állandóan egyenletes 10° Celsius—|-12° Celsius hőfok mellett tartjuk, — melyben éleny nincsen, vagy az éleny vegyileg le van kötve (mint például légnemű szénsav) s a mely a gyümölcs stb. nedveivel és sejtjeivel vegyi összeköttetésbe nem lép, elérjük azt, hogy az illető gyümölcs élennyel érintkezésbe nem jöhetvén, meg nem rothad s teljes frisseségében hosszú ideig megmarad. Miután az illető gyümölcsöt stb. zárt léghatlan helyiségben tartjuk s így tartalma el nem párologhat, az így kezelt gyümölcs stb. össze nem fonyad, hanem teljes üdeségében megmarad. így például a szőlő bogyói még húsvét tájékán is teljesen épek és oly frissek és hamvasak, mintha akkor szedettek volna le a tőkéről. Hogy a konzerválandó tárgy (pl. szőlőfürt) külső részein esetleg előforduló penészgombák csiráitól megszabadíttassák, az illető tárgy, az eljárás előtt, gyenge kéngőzöknek (vagy hasoneredményű ismert eljárásnak) tétetik ki, a gyümölcs friss szára pedig vegyileg tiszta alkohollal kenetik be. Úgyszintén a konzerváló edénybe vagy űrbe, egy néhány csepp alkohol (cognac, szilvórium stb.) öntetik. Ezen tiszta szesz rögtön elpárolog s a konzerválandó testet, mint finom láthatatlan pára veszi körül. A fönn leírt eljárás által eléretik az is, hogy ha pl. egy a fáról leszedett körtét így kezelünk, mely rendes körülmények között kemény és élvezhetetlen, ez ily állapotban addig marad, míg a védő gázban és edényben hagyjuk. Ha ezen körtét a konzerváló