32470. lajstromszámú szabadalom • Gyors vagy vészfékezésnél működésbe jövő önműködő homokszóró berendezés átmenő vasúti fékek számára

(11) ütközőgyűrű határozza meg. A (7) dugattyú a könnyen nyíló (12) visszacsapó szeleppel elzárt bő vagy szelep nélküli, de szűkebb (13) furattal, esetleg mindkettővel, van ellátva, melyen keresztül a dugattyú alatti (14) tér a fékvezetékből megtelik nyomólevegővel. Ha a (14) tér megtöltésére a Westinghouse-fék szelephengeréhez hasonlóan, a henger alsó végénél csatornát alkalmazunk, melyet az emelkedő dugattyú elzár, akkor a szelep különösen a gyors r.yomásváltozásokra reagál. A (7) dugattyú továbbá a (8) toldat üregébe nyíló (15) szelep által elzárt (16) központi nyílással van ellátva. A (15) szelep oly erős rúgóval van terhelve, hogy a fékvezetékben uralkodó rendes üzemfeszültség a (15) szelepet nem képes nyitni, és hogy ennélfogva rendes körülmények között nyomólevegő nem juthat a (8) toldat üregébe. A (15) szelep szára fölött a (17) ütköző van elrendezve. A (8), illetőleg (9) toMatüregj a (18) vezetékekkel áll összeköttetésben (1. ábra). Ez utóbbiak a (19) homokszóró tartályokba torkolnak és a homokot a (20) csöveken keresztül az alább leírt módon a sínekre vagy a kerekek és a sín közé fújják. A szerkezet akkor jön működésbe, ha a fékvezetékben a nyomást a gyorsfékezésnek megfelelő gyorsasággal nagy mérvben csökkentettük. Ekkor ugyanis a (7) dugatytyú alatti (14) térben uralkodó nyomás a (6) rúgó erejét legyőzi és a dugattyút fölemeli, úgy hogy a (15) szelep szára a (17) ütközőbe ütközik és a szelep kinyílik. Ekkor a nyomóleveiő a fékvezetékből az (5) csatornán, a (16) fúraton, a (8) és (9) toldat üregén keresztül a (18) csövekbe áramlik és a homoktartályokból a homokot kifújja. A (2) szelep beiktatására esetleg nem is szükséges a fékvezetéket megszakítani, hanem a kocsik végein alkalmazott (21) elzáró csapokat (22) csőtoldatokkal látjuk el és ezekhez kapcsolhatjuk a (2) szelephez vezető csöveket. Ha pl. a kocsik lekapcsolása után a homokszórókat üzemen kívül akarjuk he- ' lyezni, úgy ez a (4) kiiktató csapok elzárása által eszközölhető. Az 5. ábrabeli elrendezés nagyjában megegyezik az 1. és 4. ábra kapcsán leírt berendezéssel, csupán abban áll a különbség, hogy a (7) dugattyú nem egy légbebocsátó (15) szelepet, hanem a (19) tartály kiömlő nyílását elzáró (23) szelepet nyit, mely a (7) dugattyúval a homoktartályon keresztülvezetett (24) rúd segélyével van összekötve. A homoktartály és a dugattyú a rugalmas (25) rekeszfal segélyével vannak egymástól elválasztva, mely a dugattyú alatt fekvő (14) teret határolja. Ezen térbe a nyomólevegő a 4. ábrabeli szerkezet (12) sze'epének megfelelő szelepen, vagy, a mint ez a rajzban látható, ezzel egyenértékű szűk (13) nyílásokon át áramlik. A szerkezet működése különben hasonló az előbbihez. A 6. ábrában föltüntetett foganatosítási alak megengedi, hogy a homokszóró működtetésére kevés levegőt vegyünk igénybe a fékvezetékből, illetőleg hogy a homokszóró föltétlen biztos működtetésére szolgáló bizonyos mennyiségű levegőt egy (26) tartályban tartsunk készletben. A (26) tartály a (12) visszacsapó szelepen át töltetik meg a fékvezetékből. A (26) nyomólégtartályból a nyomólevegőnek a (19) homokszóró felé vezetésére szolgáló csövet elzáró (27) szelep működtetését eszközlő (7) dugattyú alatti tér a nyomólégtartánnyal közlekedik. A dugattyú a föntebbi szerkezeteknél leírt módon a fékvezetékben uralkodó nyomás alatt áll. Ha ezen nyomást a gyorsfékezésnek megfelelő mérvben csökkentjük, úgy a (7) dugattyú fölemeltetik és a (27) szelepet nyitván, a (26) légtartályban lévő nyomólevegő a homokot a (20) csövön át kifújja. A 7. és 8. ábrák a berendezésnek elektromosan vezényelt légnyomású fékeken való alkalmazását tüntetik föl, Itt a (7) dugattyút egy (28) szolenoid vagy elektromágnes helyettesíti, mely a (29) fékezővezetékbe van kapcsolva és úgy van megterhelve, hogy csupán a vészfékezésnél megfelelő gerjesztésnél vonzza, illetőleg önmű-