32470. lajstromszámú szabadalom • Gyors vagy vészfékezésnél működésbe jövő önműködő homokszóró berendezés átmenő vasúti fékek számára

- 4 — ködő berendezéseknél ereszti el fegyverzetét és a fönt leírt dugattyúszerkezethez hasonlóan befolyásolja a homokszórást előidéző szelepet. így pl. a 7. ábrabeli foganatosítási alaknál, mely a 6. ábrabeli dugattyús alaknak felel meg, a (28) szolenoid a (26) légtartány és a (19) homokssóró közötti összeköttetést elzáró (27) szelepet nyitja, míg a 8. ábrabeli szerkezetnél a (28) szolenoid az 5. ábrabeli megoldásnak megfelelően, a (19) homoktartályon keresztülmenő (24) rúd segélyével befolyásolja a homokszóró kiömlési nyílását elzáró (23) szelepet. Ez utóbbi berendezés elektromos vasúti fékeknél is közvetlenül alkalmazható. A mint már a bevezetésben említettük volt, a homokszóró működésbe helyezésére azon körülményt is fölhasználhatjuk, hogy míg az üzemfékezésnél a fékező dugattyúk csak lassan tolatnak ki, illetőleg a féktuskók csak lassan és fokozatosan közelednek a kerekek koszorújához, addig a gyors vagy vészfékezés alkalmával hirtelen löketnek ki, illetőleg csapódnak a kerekekre. Iía tehát a homokszórót működésbe hozó légvezetéknek vagy a homokszóró kiömlési nyílásának szelepét kataraktusok vagy más megfelelően fékezett engedő összeköttetések segélyével oly módon kötjük össze a féktuskókkal, vagy az ezeket hordó rudakkal, vagy fékdugattyúk rúdjaival, hogy a féktuskók lassú elmozdulás esetében a kataraktusban föllépő késleltető súrlódást a homokszóró szelep nyitására szükséges erő ellenállása legyőzi, ellenben a féktuskóknak gyors odacsapódása esetében a kataraktus ellenállása legyőzni képes a szelep nyitás ellen kifejtett ellenállást, a homokszóró csupán csak a gyors vagy vészfékezés alkalmával jön működésbe. A 9. és 10. ábra erre vonatkozó megoldást mutat szkematikusan. Itt a (19) homokszóró kiömlő nyílását elzáró (23) szelep a (30) kataraktus közbeiktatásával van a féktuskókat hordó (31) rúdhoz kötve. A rendes üzemi fékezés alkalmával, ha tehát a féktuskók csak lassan mozognak, a kataraktus hengeréből a levegőnek ideje van a kisméretű (32) nyílásokon át kiáramolni, úgy hogy a-kellő ellenállással mozgó (23) tolattyú nem mozdíttatik el helyéből és a homoktartály fenéknyílását zárva tartja, míg ha a gyorsfékezés alkalmával a levegő nem lévén képes a (32) nyílásokon kiáramolni, a kataraktus dugattyújára ellennyomást gyakorol és a (23) tolattyú ellenállását legyőzvén, a kataraktus a tolattyút magával viszi, úgy hogy a homoktartály fenéknyílása kinyittatik. Megjegyzendő, hogy ezen kataraktussal működő szerkezet nem csupán átmenő vasúti fékeknél, hanem bármely közúti vasút egyes kocsijainál is alkalmazható, mivel itt tekintet nélküí a fékrendszerre, a homokszóró mindig akkor, midőn a fékezés hirtelen történik, tehát veszély esetén, működésbe jő és a fékezés hatályát lényegesen növeli. Fölemlíthetjük továbbá, hogy az ismert Westinghouse átviteli szelepek működésbe jövetelét is fölhasználhatjuk a homokszóró működésbe hozatalára. Ezen czélból ugyan's az említett szelep főlégkibocsátó nyílásából kiáramló levegőt czélszerűen légtartány közbeiktatásával a homokszóró kifúvató csövébe vezetjük. Végül a 11. ábra úgy az egyszerű kocsikon, mint a fönt leírt bármely vasúti féknél alkalmazható azon elrendezés egy példáját tünteti föl, melynél egyidejűleg homok és folyadék jut a sínekre. A (19) homoktartály mellett a légmentesen elzárt (33) víztartály van elrendezve, mely alul a (34) szeleppel elzárt nyílással van ellátva. Ha a homok kifúvása alkalmával nyomólevegőt vezetünk a homoktartály felé, úgy a (36) elágazáson át a nyomólevegő a (33) tartályban lévő folyadék fölszinéreis nyomást gyakorol, a (34) szelepet nyitja és a víz kifolyik. A homok és a folyadék a rajzbeli példánál egy közös (29) kivezető csőben találkozik, mely a találkozás helyén a (35) bővülettel van ellátva, úgy hogy a homok ezen bővület fenekére hull, a honnan a lefolyó folyadék által leöblíttetik.